Századok – 2015

2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)

74 PÁL LAJOS vegyük fel az érintkezést Deérrel, igyekezzünk velük elfogadtatni álláspontun­kat. A mellékelt levelet terveztem meg,165 kérnélek, közöld velem véleménye­det. ... Egy kissé túl jó színben állítottam be a Századok helyzetét, hogy ne gon­doljanak nagyon elárvultnak bennünket. A kávéházi összejövetel [talán a Szekfű-társaság Pósh vendéglőbeli törzshelyéről volt szó - EL.] arra is jó, hogy ne várják tőlünk, hogy mi menjünk hozzájuk az Intézetbe tárgyalni, s hogy ne »négyszemközt« tárgyalhassunk. A Baráth-ügyet ezért említettem, hogy meg­akadályozzam ellenünk felhasználását.”156 A levél utolsó mondatában érintett Baráth-ügy Komoróczy György ismertetésének megjelentetésére utal, amelyet a Teleki intézetlek enyhe, majdhogynem dicsérő hangvétele miatt, erőteljesen támadtak. Kosáry Domokos, aki ebben az időben a Teleki Intézet igazgatóhelyettese volt, úgy emlékezett vissza erre az időszakra egy interjúban, hogy a Mályusz­­féle cikksorozat, valamint a Századokban megjelent Komoróczy-féle [az inter­júban helytelenül Komáromy név szerepel - EL.] ismertetés cselekvésre kész­tette őt. Felkereste Hómant és azonnali intézkedést kért tőle. „Bejelentettem, hogy amennyiben helyreigazításra nem kerül sor, vagy éppen a lap [természete­sen a Századokról van szó - EL.] hasábjain az ilyen megnyilatkozások folyta­tódnak, barátaimmal kénytelenek leszünk kilépni a társulatból és indokainkat a nyilvánosság előtt kifejteni. S Hóman valóban intézkedni kezdett. Ennek első eredményeként Hajnal István, a Századok egyik szerkesztője igen részletes, ke­mény bírálatot közölt Baráth Tibor egy kis dolgozatáról, amely Az új Magyaror­szág történetírása címmel az Új Európa hasábjain és különnyomatként látott napvilágot.157 [Megítélésünk szerint erre az esetre Kosáry Domokos másként, tévesen emlékezett! Hajnal ismertetése — bizonyíthatóan a szereplők levelezé­se alapján is — szintén ok volt a támadásra, a benne foglalt kemény kritika pe­dig megkésett, azt már nem vették figyelembe. Az ismertetés terjedelme pedig — minden bírálat ellenére — azt a benyomást keltette, hogy ugyan nem értünk vele egyet, de komolyan vesszük. - EL.] Hajnal — emlékezett vissza az esetre Kosáry Domokos — az egyetemes történet, az európai társadalmi fejlődés egyik legkitűnőbb, legeredményesebb magyar kutatója volt, ezzel együtt hajlamos volt arra, hogy a romantikus antikapitalizmus szellemében a középkor „tör­vényszerű” fejlődését tekintse eszményeinek [eszményinek - EL.] a „ráció” tö­rekvéseivel szemben.158 A hitlerizmussal természetesen szemben állt, de a szak­mán belül jelentkező feszültséget nemigen tudta feloldani, már Mályuszhoz fű­ződő régi kapcsolata miatt sem, ezért kompromisszummal próbálkozott.”159 156 A hagyatékban nem találtuk a levéltervezetet, de talán — a későbbi fejlemények ismereté­ben — nem is született meg a levél, a tervezet pedig elkallódott. 156 MTAK K Ms 4524/429 - 1943. január 5. Domanovszky Sándor hagyatéka. 157 Bp. 1942. Centrum Kiadóvállalat, 15 o. Különlenyomat az Új Európa társadalom- és gazda­ságtudományi folyóirat I. évf. 1. számából. 158 Hajnal történetszemléletének ez az összefoglalása félreértésre adhat okot, és visszavezet­hető Andics Erzsébetnek egy évtizedekkel korábbi megjegyzésére, amikor a Magyar Történelmi Társulat 1949. évi március 27-i közgyűlésén, mint újonnan választott elnök élesen támadta a ko­rábbi korszak történetírását és történészeit. Hajnalt azzal vádolta, hogy a feudális intézményrend­szert idealizálta. - Századok, 82. évf. 1948. (megjelent 1949 végén) 1-4. szám 5. 159 Glatz Ferenc interjúja Kosáry Domokossal, História 2003. év 1. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom