Századok – 2015

2015 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Székely Tamás: Pap József: Tanulmányok a dualizmus kori magyar parlamentarizmus történetéből

TÖRTÉNETI IRODALOM 767 gyei tisztiviselői kar vizsgálatán keresztül jutott el; utóbbi témáról szóló kötete Magyarország vármegyei tisztikara a reformkor végétől a kiegyezésig címmel 2003-ban jelent meg. Nem véletlen tehát, hogy a társadalomtörténeti irányultság parlamentarizmusról szóló tanulmánykötete szer­kesztésekor is meghatározó elem maradt. A tizenkét tanulmányt összekötő és a kötet legnagyobb erényét jelentő sokrétű módszertan alapját egy nagyszabású számítógépes adatbázis adja. Az adatrögzítés és adatelemzés bonyolult folyamatát, a klaszterelemzés statisztikai módszerének használatát és a választástörténet térin­formatikai analízisét is egy, a szerző által hosszú évek alatt felépített Microsoft Access adatábázis tette lehetővé. Az adatbázis összesen 28 fő adattáblából áll, melyek mintegy 2500 dualizmus kori történelmi személyről tartalmaznak információt. Az automatizált lekérdezéseknek köszönhetően az egyes szereplőkről, illetve a hozzájuk köthető politikai, társadalmi és gazdasági tevékenységek­ről elviekben százezres nagyságrendben hívhatók le adatok. Pap József adatbázisában a történeti források tudományos pontossággal kerültek rögzítésre, így a tanulmányokban felhasznált adatok ugyanúgy visszakereshetők, mint a hagyományos szövegközpontú módszertanok esetében. Az adatbázis legfőbb forrásait a korszak közismert leltárai adják, úgy mint az 1848-49-es honvédségi almanachok, a magyar arisztokráciái genealógiai adattárai, a parlamenti képviselők név- és cím­jegyzékei, az országgyűlési almanachok, valamint a magyar országgyűlés irományai és naplói. Egy olyan tétel, mint például a Képviselőházi Napló, egyetlen elemként került fel az adatbázisba, így a 250 tételt tartalmazó teljes listát méltán tarthatjuk gazdag forrásbázisnak. Ahhoz, hogy egy történész el merje hagyni a hagyományos módszertan biztonságát, nyitottnak kell lennie más tu­dományágakra éppúgy, mint a digitalizációban rejlő lehetőségekre. Úgy tűnik, hogy jelen kötet szerzője — aki adatelemzéshez az SPSS és PSPP programokat, térképkészítéshez pedig a raszter­alapú Quantum GIS térinformatikai szoftvert használta — tanulmánykötetével nem csak a dua­lizmus kori parlamentarizmuskutatások fellendítéséhez, de egyszersmind a magyar történész szakma digitális inspirálásához is hozzájárul. A tanulmánykötet első tematikus egysége, amely Az országos politika színterén címet vise­li, négy eredetileg önálló publikációt tartalmaz. A „Két választás Magyarországon”. Az országgyű­lési képviselők társadalmi összetétele a 20. század első évtizedében című tanulmány az 1901-es és 1905-ös választásokon felhatalmazást nyert honatyák összehasonlító elemzésére tesz kísérletet. Az összehasonlító szempontok szinte minden fontos tényezőt felölelnek, úgy mint a képviselők születési idejét és helyét, esetleges nemesi származását, vallását, regionális kötődését, valamint nemzetiségi és párthovatartozását. Ugyancsak táblázatokkal és grafikonokkal illusztráltan került bemutatásra a képviselők iskolai végzettsége, polgári foglalkozása, jövedelem- és birtokviszonyai, társadalmi szerepvállalása, továbbá külföldi utazásaik jellemző célpontjai, valamint udvari előme­netelük és katonai rangjaik is. Az első fejezet második tanulmánya Az 1887 és 1905 közötti or­szággyűlési választások eredményeinek statisztikai vizsgálata címet viseli. Pap József először a képviselők fluktuációját tette vizsgálat tárgyává a két választás között eltelt közel két évtized távlatában, majd az 1887-es és 1905-ös választások klaszterelemzésével vázolta az egyes választó­­kerületek klaszterbesorolása, a nemzetiségi viszonyok, illetve az egyes pártok választási eredmé­nyei között fennálló összefüggéseket. A mélyreható statisztikai elemzésnek köszönhetően nem csak az egyes választókerületek csoportosítására nyílt lehetőség, de országos pártpreferencia-tér­képek megrajzolására is. Ezek a térképek, akárcsak a tanulmánykötet többi hasonló illusztráció­ja, a kötet végén, színes melléklet formájában találhatók meg. A harmadik, Szabadelvű és Munka­párti választási eredmények és képviselők 1901 és 1910 között című tanulmány egy politikailag, ideológiailag és társadalmilag egyaránt érdekes kérdésre keresi a választ: mennyiben tekinthető kontinuusnak a dualizmus kori uralkodó párt(ok) összetétele? Figyelemre méltó különbség, hogy bár a Munkapárt képviselői többnyire fiatalabbak voltak, általában később kezdték közéleti kar­rierjüket a Szabadelvű Pártban politizáló elődjeiknél. Ugyanakkor a két pártot egyértelműen összeköti, hogy politikai bázisterületüket egyaránt az ország nemzetiségek lakta választókerüle­tei alkották. Az első egység negyedik és egyben záró tanulmánya A városi választókerületek lakos­sága és választói a dualizmus időszakában címet kapta. A szerző ebben az írásban nem csupán a városi választókerületek, illetve az azokban választásra jogosultak demográfiai, etnikai és feleke­zeti összetételének vizsgálatára vállalkozott, de a cenzusos rendszer belső arányait és a cenzus­szerkezet és a foglalkoztatottság között fennálló összefüggéseket is elemezte. Pap József a dualiz­mus kori magyar berendezkedés egy belső ellentmondására is rámutatott: a nemzetiségi kérdés­től szorong(at)va a kormányzat az ország belső területein elhelyezkedő magyarajkú városok felül­­reprezentálására törekedett, ezzel azonban éppen a függetlenségi ellenzék politikai súlyát növelte

Next

/
Oldalképek
Tartalom