Századok – 2015
2015 / 3. szám - FIGYELŐ - Eőry Áron: "Az Északamerikai Szabad Statusokról" - Glant Tibor idegenvezetésével
760 FIGYELŐ hogy az írástudó rétegek körében „közvéleményt” teremtsenek és formáljanak, függetlenül a „néphangulat” potenciális jelentkezésétől.22 Ahogy Giant egyébként maga is leírja: „az újvilági utazási irodalom egyik legfontosabb célja (a reformkori hagyományok folytatásaként) az amerikai tapasztalatok itthoni meghonosítása volt.”23 A fenti gondolatmenet alapján például az általa „világkiállítási utazókéként vagy „gazdasági utazók és kormánymegbízottakéként besoroltak bizonyos fokig megfelelnek Peter Burke „technológiai” utazóinak, akik a maguk módján ipari kémek: vívmányok, találmányok, technikák feljegyzői.24 Úgy véljük tehát, hogy az összehasonlítást végző és politikai természetű következtetéseket levonó látásmód nem a „politikai utazóként” besoroltak különös sajátja — ez a szemüveg sokkal többeknél „kéznél volt”. A tényszerűséget illetően Giant egyébiránt Bölöni Farkas Sándort állítja követendő példának, mint aki „a rendszeres magyar utalások ellenére [...nlyílt és leplezetlen politikai agitáció helyett a tényeket hagyja beszélni.”25 Ezt egy kritikai olvasat aligha mondhatja, azt ellenben sokkal inkább, hogy Bölöni Farkas tapasztalatait egy kellőképp „fascináló” narratívában, azaz a tények szelektív és értelmezett egymásutániságában mondja el. Eleve politikai szándékkal keresi fel a földrészt, „kíváncsisága [...] célirányos; nem lehet nem észrevenni, hogy egy — mindhárom szót hangsúlyozzuk — magyar liberális politikus vizsgálja beteljesülnek látszó álmai földjét.”26 Később már híres utazónk „manipulációs technikájáról” olvashatunk,27 ami pedig azért féligazság, mert a politikai gondolkodás magyarázza a befolyásolás önkéntelen automatizmusát, ami tehát semmiképp sem előre eldöntött hamiskodás vagy elvetemültség. Bevett és elfogadott eljárás, hogy Giant „hosszú 19. százada” eltart egészen az I. világháború évtizedéig. A szerzői programhirdetésbe is belefoglalt időbeli hatályra vonatkozó maximája a kötetben aztán lazább elbánásban részesül. Itt legkevésbé az előtörténet megírása kifogásolható, ami aránytartó vázlatossággal szolgálja a nagyszabású folytatást. Azonban a szerző mindinkább kísértésbe esik, hogy a határozottan kitűzött tartomány „felső” tilalomfáit átlépje. Erre Apponyi Albert készteti először. Megelőzőleg Giant tartotta magát ahhoz a logikus megkötéshez, hogy nemcsak a tárgyalt utazás kell, hogy a vizsgált történelmi időszakba essen, de a róla szóló beszámoló kelte úgyszintén — volt is, aki ezért lett kizárva a bemutatandók közül. Apponyitól ez alapján csak az első két amerikai útjára vonatkozó visszaemlékezéseit tárgyalhatná, mégis idézi egy, a ’30-as évek elejének aktualitásaira vonatkozó latolgatását is.28 A jelenség másutt is előfordul (olykor a jelenig nyúló áttekintésekkel), de Giant 22 A fogalmi különbségtétel 19. századot érintő megfontolandó hátteréhez, John Lukacs nyomán 1. Gyáni Gábor: Sajtótörténet a társadalomtörténész szempontjából. Médiakutató 7. (2006: 1. sz.) 57-64. http://www.mediakutato.hu/cikk/2006_01_tavasz/04_sajtotortenet/, 2014. november 13. 23 Giant 71: Amerika i. m. 142. - kiem. t. 24 Burke, P: Útmutatás i. m. 8-9. 25 Giant 71: Amerika i. m. 41. 26 Schlett István-. A politikai gondolkodás története Magyarországon. I. kötet. A kezdetektől a polgári átalakulásig. Bp. 2004.2 477. - kiem. e. 27 Giant 71: Amerika i. m. 218. 28 Uo. 201.
