Századok – 2015
2015 / 3. szám - MŰHELY - Urbán Aladár: "Felséges haza!" Pest és Buda folyamodványa a pozsonyi országgyűléshez 1848. március 17-én
MŰHELY Urbán Aladár „FELSÉGES HAZA!” PEST ÉS BUDA FOLYAMODVÁNYA A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSHEZ 1848. MÁRCIUS 17-ÉN Az előzmények 1848. március 15-e fővárosi eseményeinek új szakasza kezdődött, amikor délután 3-kor a Nemzeti Múzeumnál tartott népgyűlés küldöttei — és a nagyszámú kíséret — behatoltak a pesti városházán folyó közgyűlésre. A tömeges fellépés eredményeként a közgyűlés elfogadta a 12 pontot, amelynek egy nyomtatott példányát Szepessy polgármester után a tanács tagjai is aláírták.1 A forradalom krónikása a továbbiakat így ismertette: „Ezután egy működő választmány a nép, a tanács és v[álasztott] polgárságból nevezetetvén; következő pontokban állapodott meg: Egy küldöttség választassák a hatóság kebeléből, mely Pest városa közönsége hozzájárulását a nemzeti kívánságokhoz ő felsége s az országgyűlés előtt kijelentse, s azok teljesítésére fölkérje; egy másik azonnal menjen a nm (nagyméltúságú) helytartó tanácshoz, s azt a történtekről tudósítsa, s főleg a három kívánatainak foganatosítását szorgalmazza” (ti. a cenzúra eltörlését, a katonaság eltiltását a beavatkozástól, s Táncsics szabadon bocsájtását).2 Ebben a szövegben nem szerepel az országgyűlés Pestre telepítésének kérése. A szerző néhány lappal később azonban közli az esti órákban készült röplapot, amely szerint a közgyűlés határozata értelmében egy küldöttség terjessze elő az országgyűlésnek a város „közkívánatát”, s őfelségét pedig kérje meg, hogy „ezen országgyűlést minél előbb Pestre tegye át”.3 A két szöveg lényeges eltérése nem kerülhette el a szerző figyelmét, aki röpiratát a munka alcímében „hiteles adatok nyomán” írottaknak minősítette. A Függelék ben Birányi hangsúlyozta, hogy a rendre ügyelő választmány jegyzőjének, Irányi Dániel, s a második naptól a választmány tagjaként működő, kitűnő emlékező képességű Kendelényi Károly és „más részesek” segítségét és saját jegyzeteit felhasználva állította össze munkáját. „Ez tulajdonképpen — foglalja össze — ’jegyzőkönyve’ az első öt forradalmi napoknak.”4 1 A történtek részletes ismertetésére Spira, A pestiek 20-24. 2 Birányi, Pesti forradalom 26. 3 Birányi, Pesti forradalom 30-31. 4 Birányi, Pesti forradalom 60-63. A kapkodó sietség sem játszhatott szerepet a két eltérő szöveg közlésében, mert mint a Függelék végén mondja, a röplap a március végi mozgalmas napok miatt csak április 6-án jelent meg.
