Századok – 2015
2015 / 3. szám - MŰHELY - Urbán Aladár: "Felséges haza!" Pest és Buda folyamodványa a pozsonyi országgyűléshez 1848. március 17-én
698 URBAN ALADAR Birányinak a közgyűlés határozatáról szóló állítását (hogy ti. nem volt szó az országgyűlés Pestre telepítéséről) nem tudjuk ellenőrizni. A pesti közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek mintaszerűen egybekötött jegyzőkönyveiből hiányzik a március 15-én délután történtek jegyzőkönyve. Vagy nem készült az el a mozgalmas események következtében, vagy nem találták alkalmasnak, illetve hitelesnek a megörökítésre. A közgyűlés határozatainak végrehajtására és a rend fenntartására létrehozott „működő választmány” nagy tömeg kíséretében sikerrel járt el Budán. A Pesti Hírlap tudósítása szerint a cenzúra eltörlését délután Vfe 6-kor jelentették be, s ezt követően a rendre ügyelő választmány 7-V2 11 között ülésezett.5 A 13 tagú választmánynak ezen a tanácskozáson meg kellett hoznia azokat az intézkedéseket, amelyet a közgyűlés rábízott és amelyeket a Helytartótanács is megerősített: a főváros rendjének a fenntartását. Erről az ülésről, az ott elhangzottakról rendelkezünk némi ismerettel. Vasvári Pál iratai között fennmaradt egy töredékes feljegyzés (jegyzőkönyv?), amelyből képet alkothatunk a testület első üléséről, a résztvevők hozzászólásairól. A kis formátumú, 5 oldalas kézirat ritkán ír le teljes mondatokat, inkább csak azok lényegét rögzíti.6 A feljegyzések megállapíthatóan az értekezlet első szakaszában készültek, s általában feltüntetik a hozzászólók nevét. Ezek között Nyáry Pál és Klauzál Gábor gyakran szerepel, de találkozunk még Egressy Sámuel, Irinyi József és Tóth Gáspár nevével is. Az ezen az estén elkészült és azonnal kinyomtatott két hirdetmény egyike az országnak szóló tájékoztató volt. A másik a főváros rendjének megőrzéséről, a polgárőrség kiegészítéséről, s annak feltételeiről rendelkezett. Az országhoz szóló értesítés fontosságát a kezdetekkor Nyáry vetette fel. „Az országot megnyugtatni. A conservativ lapok elferdítené. Hivatalos közlemény.” Majd a továbbiakban ismét Nyáry: „... a szabad sajtó. Ennek folytán a mai diadal az egész országgal tudatni fog. Törvényes eljárásunk tudva lesz.” Ezt követően az országos értesítés kapcsán felmerülhetett a választmány illetékessége. Klauzál ugyanis kijelentette: „A közgyűlés a választmányt bízta meg.” Majd a hozzászóló jelölése nélkül (talán Nyáry): „Falragaszok éjjel. A 12 pontot a város elfogadta. Közölni a sajtószabadságot.” (Ezzel függ össze az a megjegyzés, hogy „Kacskovics szerkeszti a napi hirdetményt. Irinyi helyettese.) A töredékes feljegyzések vége felé (az 5. oldalon) 9 gyorsírásos sor található. Vasvári megtanult gyorsírni, s ezzel valamit szó szerint akart rögzíteni. (Ma ez a gyorsírási mód ismeretlen.) Ez után egy kérdés következik, amelynél név nem szerepel: „E pontok miként lépnek életbe?” Válasz (név nélkül): „Az országgyűlés pár nap alatt idejön. A jövő héten.” A válasz magabiztossága meghökkentő. Segít megérteni a történteket az a feltételezés, hogy a közgyűlésen elhangzott az országgyűlés Pestre hívása, de azt az elnöklő, a vita után a határozatot megfogalmazó Rottenbiller óvatosan 5 Pesti Hírlap (PH) 1848. márc. 17. Kéry, Napi krónikák 163-164. A másik kortárs szerint a Helytartótanács ablakából minden kívánság teljesítését hirdették ki. Kléh, A forradalom 27. 6 MNL 01 H 117. Vasvári Pál iratai 1. A továbbiakban a kéziratra hivatkozva jegyzeteket nem alkalmazok.
