Századok – 2015
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Anekdoták és apróságok Eötvös Józsefről
678 DEVESCOVI BALÁZS a meghatározott helyre. - Mielőtt a párbaj kezdődött volna, Eötvös ismét kérdezősködött annak oka után. Az ellenfél egészen feldühödött a szemtelenségen, hogy még kérdezősködni merészel, midőn annyira megsértette egy tisztességes család becsületét, midőn leányát kihivó módon követte. Eötvös határozottan kinyilatkoztatta, hogy sem a leányt, sem az atyját soha sem látta. »Ön csakugyan Forgách gróf?« kérdezé az idegen. »Nem, az nem vagyok!« feleié Eötvös. »De ön ott és ott lakik?« »Igen!« »De ott értesülésem szerint Forgách gróf lakik?« »Bizonyára, csak hogy a rejtély kulcsa az, hogy én Eötvös báró vagyok, ki Forgách gróf társaságában utazik és vele lakik.« - E fölvilágosítással, természetesen, vége volt a párbajnak.”36 Az utolsó életrajzhoz kötődő anekdoták tárgya a család 1841-es gazdasági csődje, (nemhiába, a híres jóslat első tagjában is előkerül Eötvös anyagi viszonya) a pénzválságot és annak következményét Eötvösékre nézvést Pulszky Ferenc nem csak az Eötvös-életrajzában, de saját memoárjában is elmeséli, a történet variánsa pedig szerepel Fáiknál is. Pulszky életrajzában ez olvasható: „Az országgyűlés berekesztését csakhamar követte az 1840-ki pénzválság, s ennek áldozatává lön Magyarország tárnoka is, báró Eötvös Ignácz. Az öreg úr minden áron nagy földbirtokot akart szerezni családjának, drága kölcsön pénzen vett jószágot jószág után; a hitel rögtön visszavonatott, a jószágok ára leszállt, s ő nem volt képes kötelezettségeinek megfelelni. Előhivatta tehát fiát, s jelenlétében tanácskozott egy tapasztalt pénzemberrel, hogy mit lehetne megmenteni vagyona hajótöréséből. A financier előadta furfangos tervét s a szerepet, melyet ebben az ifjú bárónak szánt; ekkor ránézett s félbe szakitá magát. »Az ifú báró elpirúlt? Az ifjú báró szégyenli magát! Az ifjú báróból soha nem lesz gazdag ember!« Ezen jóslat be is teljsedett, nem lett belőle gazdag ember, hanem lett nagy férfiú, ki hirnevét szeplőtlenül hagyta gyermekeire”37 A történetet nevesítés révén mindenképpen pontosabb változatban meséli Pulszky emlékirataiban A büntető törvénykönyv-javaslat szerkesztése (1840-1843) fejezetben: „Bécsben ez időben pénzválság ütött ki, melynek legfőbb áldozata a Geymüller nagy bankház lett s ennek bukása következtében Eötvös Ignácz, a tárnok. Ez mindig acuirált jószágokat, nagy részben hitelbe, főleg pedig az ercsii uradalmat, melyet ideiglenes jogczímmel bírt, minden áron meg akarta örökíteni családjában, de a mint a pénzpiacz állapota szőrűit s a hitel szűkült, mindaz, kinek birtoka adóssággal volt terhelve, nem tarthatta fönn magát. Eötvös fiaival s az öreg Ulmannal közölte zavarát: az ügyes bankár természetesen azt tanácsolta, hogy a törvényengedte minden furfang fölhasználásával s a birtokviszonyok összezavarásával oly állapot állíttassák elé, mely időt engedjen az adósnak; mert ismervén a báró vagyonát, meg volt győződve, hogy nemcsak minden hitelező ki lesz elégítve, hanem a családnak is megmenthető talán némi szerényebb vagyon. Pepinek egyenes jelleme fölháborodott e terven, mit Ullmann észrevéve e szavakkal fordúlt feléje: Az ifjú báró pirúl! az ifjú báró szégyenli magát! az ifjú bárónak nem lesz soha pénze! s ő csakugyan még az napon le-36 Fáik Miksa: Eötvös ifjúságából. Pesti Napló, 1871. december 8. 37 Pulszky Ferenc: Báró Eötvös József, i. m. XXI-XXII.
