Századok – 2015
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Anekdoták és apróságok Eötvös Józsefről
668 DEVESCOVI BALÁZS — rendesen csak hárman voltunk jelen — Eötvös lakásán töltöttem. Ez estéken sok érdekes dolgot mondtak el nekem.”15 Hasonlóról tesz tanúságot Molnár Aladár is, aki így ismerte meg elmondása szerint A karthauzi keletkezési történetét az 1870. szeptember eleji karlsbaldi utazás során: „Születésnapját különösen azzal ünnepeltük meg, hogy ő bizalmas közlékenységgel sok érdekes eseményt beszélt el az saját életéből, s főleg ifjúsága korából és francziaországi tartózkodása idejéből.”16 Falkon és Molnáron kívül egy harmadik Eötvös közeli személy, Lónyay Menyhért is megerősíti Eötvös adomázási szokását Eötvös halálára készült Akadémiai emlékbeszédében: „Nem egyszer hallám Eötvöst ifjúi hévvel szólani azon korról, melynek emlékei késő aggkorig élénken fenn szoktak maradni emlékezetünkben.”17 Tóth Béla pedig Szájrul szájra című szólásgyűjtemény összeállításakor magát Eötvös Lorándot kérdezte meg egy apjának tulajdonított mondás eredetét illetően, aki így erősítette meg a hiedelmet: „A szóban forgó bon mot csakugyan atyámtól származik. Atyám azt többször elbeszélte anyámnak, ki arra élénken emlékszik.”18 Ennyi bevezető gondolat után következzenek maguk a történetek. Ezek közül az Eötvös ifjúságához, vagy egyik legjobb barátja, Trefort Ágoston szerint élete első nagy szakaszához tartozók inkább a kronológia, a többi viszont inkább tematikusán csoportosítva tűnik logikusan elrendezhetőnek. Az idő-ben legkorábbi anekdoták Eötvös gimnáziumi éveihez, 1824-26- hoz kötődnek. Meglehetősen híres, sokak által elmondott történetek maradtak fent Pulszky és Fáik jóvoltából Eötvös (második) gimnáziumi nevelője Pruzsinszky Józseffel kapcsolatban. Az életrajzírók egyöntetűen fontosnak tartják hangsúlyozni az egykori köztársaságpárti és liberális Pruzsinszky befolyását Eötvösre: neki tulajdonítják, hogy a reformnemzedék tagja lett, hogy tehát gondolkodásmódja igencsak megváltozott a család konzervatív hagyományaihoz, politikai nézeteihez képest, a nevelőhöz köthető eseményeket pedig állandó befolyásúnak írják le Eötvösre nézvést. Három történet kötődik Pruzsinszkyhoz, és ezeket Pulszky így írja le: „Apja, a későbbi tárnok, gyanitotta fiának ezen irányát, s hogy megutáltassa vele a szabadelvüséget, egy szigorú vén republikánust fogadott mellé nevelőül. Pruzsinszky volt ez, a kivégzett Martinovics egyik halálra Ítélt társa, kinek nézetein sem a kufsteini börtön, sem a szövetségesek győzelme nem változtatott semmit, csak kedélyét keserítette el végképen, a mely szeretett nejének kora halála óta úgyis elkomorodott volt. A magába zárkózott kevés beszédű embergyülőlő azonban megszerette a vidor, gyorsfelfogású növendéket, a ki tőle épen nem ijedt el, ámbár sokszor nem tudta megérteni szavait, mert az öreg úr néha oly rejtélyes észrevételeket 16 Fáik Miksa: Báró Eötvös József életéből i. m. 218. 16 Molnár Aladár: Eötvös „Karthausi”-jának eredete. Pesti Napló, 1871. december 23. 17 Lónyay Menyhért: Elnök gróf Lónyay Menyhért beszéde. In Néhai Báró Eötvös József akadémiai elnök emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia évkönyvei XIII. kötetének VI. darabja. Pesten, Eggenberger Ferdinánd, 1872. 5. 18 Tóth Béla: Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi. Gyűjtötte és magyarázza Tóth Béla. 3., javított és bővített kiadás. Atheneum, Bp. 1907. 151.
