Századok – 2015

2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hernády Zsolt: "...küzdve a hontalanság fájdalmaival..." Rónay Jácint levelei Szemere Bertalanhoz

RÓNAY JÁCINT LEVELEI SZEMERE BERTALANHOZ 639 Politikai viszonyainkról, mennyire e fekete súrlódások megérdemlik, hogy fejér papírra feljegyeztessenek, jelenleg röviden írok. Midőn Kossuth Törökor­szágból visszatért, többek kívánatára üdvözlő feliratot szerkesztők, nem annyi­ra túláradó lelkesedésből, mint azon meggyőződéssel, hogy az általános öröm­mámorban tán én kevesebbet mondandók, miről az aláírás alkalmakor meg is győződém, mert csak egy kifogás volt, „hogy keveset mondék”. Ha nem bírná ön a feliratot, szolgálhatok véle. A felirat Kossuthnak nem tetszett, mert test­vérnek szólítottuk, mert azt mondottuk, hogy véle fogunk küzdeni, nem „alat­ta”, s mert még feltételt is bátorkodtunk hozzá csatolni. O e feliratot nyilváno­san nem említé soha, de magánykörben neheztelt miatta. Távozta után, Kiss­­nek révén egy új felirat keletkezett, melyben az „üdvözlet” „hódolattal”, s a „testvér” „kormányzóval” pótoltatott. Kik ezt nem írák alá, ellenségei Kos­suthnak, s következetesen az ügynek is! Ez idő ólta elkülönözve állunk, s én ré­szemről, ha csak esetlegesen nem, a hívőkkel és hívekkel nem találkozom. Kos­suth jelen működéseiről alig tudok valamit. Azólta, hogy ismérem, meg vagyok győződve, miszerint ő sokkal hiúbb, minthogy hibáit vagy általlátná vagy javí­taná, és sokkal könnyelműbb, minthogy honfitársainak nyomorai érdekelnék, vagy a hazában netán előidézendő szerencsétlenség aggasztaná. A nagylelkű adakozók pénzét néhány meghitt barátaira és jött-ment emissariusokra76 paza­­ran szórja, míg azok, kiknek méltán lehetne kérdezni, hogyan kezeltetik az úgynevezett „haza pénze”, nyomorognak és hallgatnak. A haza gyengesége mi­att elveszett, s most, midőn a dicsőséget és hasznot egyiránt magának iparko­dik biztosítani, az emigráció összedugja kezét, és várja, hogy maga magát sem­misítse, mi bé fog ugyan következni, de mondhatlan kárával ügyünknek. Ám­bár megvallom, hogy a fellépés késő, s aligha fog jó eredményt előidézni, főleg azok részéről, kik eddigelé hallgattak, vagy tán éppen hódoltak. Úgy hallom, Kossuth nemrég amerikábani szállítás végett az angol kormányhoz folyamo­dott. Az elszállítás megtagadtatok, mi igen természetes, Derby csak nem fog Kossuth felszólítására valamit adni, és nem fog segélyt nyújtani a magyarok­nak, midőn azt hallja, hogy a „kormányzó” bankót nyomat77, ágyút öntet, nyer­get faragtat! Kossuth lelkét az emigráció irányában éppen annyi nyomja, mennyit magával hozott szerencsétlen hazánkból. London utcáin még mindig nagy be­tűkkel hordozzák: Shilling subscription, in aid of European freedom! The fonds raised, to be deposited in the hands of L[ouis] Kossuth and G[iuseppe] Mazzini!78. Mily eredménnyel nem tudom, vágynak, kik tudni akarják, hogy az összeg nem megvetendő. Midőn az olasz főnökkel utolszor találkozám, minek már jó ideje, erős hittel mondá, hogy képes minden pillanatban fellobbantani Olaszhont, s ezt Magyarország követendi, a zsarnokok hatalma romra dűlend, és a romokból 76 ügynökökre 77 Kossuth egymillió dollár értékű kölcsönjegyet nyomtattatott Philadelphiában, melyeket Lon­donból rendelt meg 1852 júliusában. Warga István segítségével akarta hazajuttatni, és osztrák bank­jegyekre váltani úgy, hogy anyaországi honfitársaival a felkelés költségeire kölcsönt jegyeztetett vol­na. Warga azonban ekkoriban már az osztrák rendőrség besúgója volt. Jánossy Dénes i. m. I. 473- 474., II/l. 970-973. 78 Pénzadomány az európai szabadság megsegítésére. A gyűjtött összeg Kossuth L. és G. Mazzi­ni kezeibe kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom