Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
56 PAL LAJOS az ő meggondolatlansága.”90 Hajnal — levelében nem tért ki a morális és anyagi részre, de a meggondolatlanságra sem, viszont — arra bíztatta a társulat „másodalelnökét”, hogy beszéljen másokkal (pl. Herczog Józseffel,91 Kossányi Bélával,92 Szilágyi Loránddal93), akik szintén akarják az új lapot, és meg lehet őket nyerni Lukinieh ellenében. A szerkesztőséget általában és személy szerint őket is, nemcsak ellenkiadvány tervezgetésével, de más irányokból is támadták. A másik oldal képviselőinek álláspontja és szembenállása a történeti tények alapvetően különböző megközelítésében és (történet) szemléletbeli ellentétekben gyökeredzett. A pontosabb, szabatosabb kép megalkotásához ezért szükséges a korszak legjelentősebb vitájának, a Szekfű-Mályusz polémiának rövid összefoglalása. A vita a szellemtörténet és a népiségtörténet összecsapásaként került be a magyar historiográfiába.94 Népiségtörténet - szellemtörténet A Századok pozíciójára, a történész közéletben betöltött szerepére komoly hatást gyakorolt a két világháború közötti korszak egyik — a fentiekben már érintett — legjelentősebb történész vitája, amely Szekfű és Mályusz között zajlott. Tekintettel arra, hogy a vita utolsó szakaszában már jelentős politikai, ideológiai kérdések is belevegyültek a szakmai értékelésekbe, mindenképpen következménnyel volt a szerkesztőség munkájára, még ha Mályusz 1935-ben el is hagyta a szerkesztőséget. A történészek továbbra is a szerkesztőség szürke eminenciásának tartották, olyannak, aki — távozása ellenére — megtartotta befolyását a legfontosabb történész orgánumban. így Mályusz közéleti-szakmai pozíciójának alakulása jelentős mértékben befolyásolta a folyóirat további sorsát is. A Szekfű és Mályusz között hosszú éveken át folytatott, historiográfiai szempontból oly fontos vitát — a kérdés szakértője — Erős Vilmos több munkájában is feldolgozta.95 [Az alábbi fejtegetésekben nagyobbrészt az ő eredményei-90 MTAK K Ms 4524/410 - 1939. május 9. Domanovszky Sándor hagyatéka. 91 Herczog (Herzog) József, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója. 92 Kossányi Béla (1894-1968) levéltáros, a Magyar Történelmi Társulat titkára. 93 Szilágyi Loránd (1908-1974) Szintén tanulmányozta az írásbeliség kérdését, sok vonatkozásban Hajnal szakmabeli „ellenlábasa” volt. 94 Mályusz a szellemtörténet és népiségtörténet összehasonlítása kérdésében írta: „Ennek, [a szellemtörténetnek] mint tudjuk, elég volt tudomásul venni az eredményeket, amelyeket a jogtörténet, művészettörténet, egyháztörténet, irodalomtörténet, társadalom- és gazdaságtörténet stb., stb., vagyis a történettudomány egyes ágai a saját szakterületükön kibontakoztattak, hogy azután azokat egymással összekapcsolva, megfesse az egyes korok vagy jelenségek szintetikus képét. Ellenben azok a tudományszakok, amelyekre a népiségtörténetnek támaszkodnia kell, amelyek voltaképpen résztudományai — tehát a nyelvészet, néprajz, ethnográfia, anthropológia, emberföldrajz, településtan, szociológia, művelődéstörténet — a legutolsó kivételével nem történeti diszciplínák s ha egyeseknek, mint pl. a településtannak már vannak is kapcsolatai a történettudománnyal, ezek még mindig nem elég szorosak. Másoknak meg többé-kevésbé új fejlődési irányt kell venniök, hogy a történettudomány segítségére lehessenek.” Mályusz Elemér: A magyar történettudomány. (Továbbiakban: Mályusz: A magyar ...) Attraktor, Máriabesnyő - Gödöllő, 2008. 41—42. 95 Erős Vilmos: Utak a „népiségtörténet”-hez: Mályusz Elemér és Szabó István - Századok, 2013. (147.) 1. sz. 33-62. (továbbiakban Erős: Utak)
