Századok – 2015

2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)

52 PÁL LAJOS hogy Harpagonként76 felügyeljen a folyóirat anyagi ügyeire, és — gyakran kife­jezetten pénzügyi szempontok szerint — megszabta az egyes számok végső ter­jedelmét. így ekkor, ebben az évben az egyes összevont számok együttes terje­delme nem haladhatta meg a 8 nyomdai ívet [B/5-ös formátumban ez 128, éves szinten 640 nyomtatott oldalnak felelt meg- EL.]. Ezt nem lehetett mindig tel­jesíteni, mert a kéziratok alapján elég nehezen tudták előre kiszámítani az egyes füzetek nyomtatott terjedelmét. Domanovszky terjedelem-túllépést csak igen ritkán hagyott jóvá, gyakran, így például az első (1931.) és a második év­ben (1932) is a főszerkesztő által engedélyezett oldalszám alatt maradtak.77 1933-ban a Századok éves terjedelme meghaladta ugyan a 40 nyomdai ívet, (653 o.) de az évfolyam — az egyes összevont számoktól elkülönítve — magában foglalta a „pótfüzet” 173 oldalát is (e nélkül a folyóirat terjedelme az „engedé­lyezett” 30 nyomdai ív, azaz 480 oldal volt). A pótfüzet megjelentetéséhez egyébként — minden esetben — külön juttatás, adomány volt szükséges, de az volt a felfogás, hogy az a folyóirat természetes részét képezi. Ezt 1933-ban úgy jelezték, hogy a Századok oldalszáma folytatódott tovább, „végig futott”, ahol a pótfüzet kezdődött, ott 1-től szögletes zárójelben feltüntették a melléklet meg­felelő oldalszámát is. Szekfű és a Századok Mályusz a fővárosba visszakerülve, minden más munkája mellett újult erővel tovább folytatta — az 1920-as években elkezdett, a Három nemzedék koncepcióját érintő — vitáját Szekfűvel, mert úgy vélte: semmi nyoma nincs annak, hogy a bírált fél korábbi álláspontját akárcsak némileg is korrigálta vol­na. Hómannal, aki egyébként támogatta egy, az ő vezetésével megalakítandó, népiségtörténeti kutatócsoport létrehozását, a Magyar történetet ért bírálatai miatt került szembe, amely azután később éles összecsapásokhoz vezetett. Sze­gedről elkerülve Mályusz és Deér pályája elvált egymástól, nem sok idő kellett hozzá, hogy közöttük is kemény szakmai vita alakuljon ki. Mályusz „felügyelete” alól kiszabaduló Deér egyre inkább Szekfű követő­jévé vált, és a hol erősödő, hol csituló Mályusz-Szekfű vitában, korábbi mento­rával szembeszállva, Szekfű oldalára állt. Deér mindkettőjüknek tanítványa volt, ezért érthető volt az a törekvése, hogy kivonja magát ebből az elhúzódó harcból. így, noha Deér szerette volna elkerülni a nyílt kenyértörést és kompro­kor már súlyos betegségével küzdött]. Hajnal ezt írta Mályusznak: „a szám megint Klebi miatt akad meg. Tudod, hogy Tört. társulati elnöki beszédét közölnünk kell; most mondja Dom., hogy pécsi Janus Pannonius beszédét is hozzá rakja, két Hunyadi-beszéd címen. (...) Ily módon nem tudom, ne hagyjuk-e el megint Meszlényi cikkét. Klebi ugyan azt állítja, hogy kb. egy ív lesz csak az övé, de bi­zonyára több lesz. A szám csak 7 ív lehet; ebből hivatalos rész kb. I ív, mert pénztári számadás is jön. Egyszóval ismertetésre, s szemlére kb. 2 1’ ív maradna, Meszlényi cikke nélkül is.” - MTAK K Mályusz Elemér levelezése - Hajnal Májuszhoz, 1932. május 14. 76 Hajnal egy másik levelében említést tesz sírról, hogy a Szemle rovatban megjelent ismerte­tést borgis-szal (9 pont) szedték, amely elkerülte a figyelmüket. Hajnal szerette volna, ha újraszedik petitből, de Domanovszky nem engedte, mert ez 40 pengő plusz kiadást jelentett volna. - MTAK K Mályusz Elemér levelezése, Hajnal Mályusznak 1932. június 7. 77 A Századok 1931-ben 460, 1932-ben 492 oldalon jelent meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom