Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
52 PÁL LAJOS hogy Harpagonként76 felügyeljen a folyóirat anyagi ügyeire, és — gyakran kifejezetten pénzügyi szempontok szerint — megszabta az egyes számok végső terjedelmét. így ekkor, ebben az évben az egyes összevont számok együttes terjedelme nem haladhatta meg a 8 nyomdai ívet [B/5-ös formátumban ez 128, éves szinten 640 nyomtatott oldalnak felelt meg- EL.]. Ezt nem lehetett mindig teljesíteni, mert a kéziratok alapján elég nehezen tudták előre kiszámítani az egyes füzetek nyomtatott terjedelmét. Domanovszky terjedelem-túllépést csak igen ritkán hagyott jóvá, gyakran, így például az első (1931.) és a második évben (1932) is a főszerkesztő által engedélyezett oldalszám alatt maradtak.77 1933-ban a Századok éves terjedelme meghaladta ugyan a 40 nyomdai ívet, (653 o.) de az évfolyam — az egyes összevont számoktól elkülönítve — magában foglalta a „pótfüzet” 173 oldalát is (e nélkül a folyóirat terjedelme az „engedélyezett” 30 nyomdai ív, azaz 480 oldal volt). A pótfüzet megjelentetéséhez egyébként — minden esetben — külön juttatás, adomány volt szükséges, de az volt a felfogás, hogy az a folyóirat természetes részét képezi. Ezt 1933-ban úgy jelezték, hogy a Századok oldalszáma folytatódott tovább, „végig futott”, ahol a pótfüzet kezdődött, ott 1-től szögletes zárójelben feltüntették a melléklet megfelelő oldalszámát is. Szekfű és a Századok Mályusz a fővárosba visszakerülve, minden más munkája mellett újult erővel tovább folytatta — az 1920-as években elkezdett, a Három nemzedék koncepcióját érintő — vitáját Szekfűvel, mert úgy vélte: semmi nyoma nincs annak, hogy a bírált fél korábbi álláspontját akárcsak némileg is korrigálta volna. Hómannal, aki egyébként támogatta egy, az ő vezetésével megalakítandó, népiségtörténeti kutatócsoport létrehozását, a Magyar történetet ért bírálatai miatt került szembe, amely azután később éles összecsapásokhoz vezetett. Szegedről elkerülve Mályusz és Deér pályája elvált egymástól, nem sok idő kellett hozzá, hogy közöttük is kemény szakmai vita alakuljon ki. Mályusz „felügyelete” alól kiszabaduló Deér egyre inkább Szekfű követőjévé vált, és a hol erősödő, hol csituló Mályusz-Szekfű vitában, korábbi mentorával szembeszállva, Szekfű oldalára állt. Deér mindkettőjüknek tanítványa volt, ezért érthető volt az a törekvése, hogy kivonja magát ebből az elhúzódó harcból. így, noha Deér szerette volna elkerülni a nyílt kenyértörést és komprokor már súlyos betegségével küzdött]. Hajnal ezt írta Mályusznak: „a szám megint Klebi miatt akad meg. Tudod, hogy Tört. társulati elnöki beszédét közölnünk kell; most mondja Dom., hogy pécsi Janus Pannonius beszédét is hozzá rakja, két Hunyadi-beszéd címen. (...) Ily módon nem tudom, ne hagyjuk-e el megint Meszlényi cikkét. Klebi ugyan azt állítja, hogy kb. egy ív lesz csak az övé, de bizonyára több lesz. A szám csak 7 ív lehet; ebből hivatalos rész kb. I ív, mert pénztári számadás is jön. Egyszóval ismertetésre, s szemlére kb. 2 1’ ív maradna, Meszlényi cikke nélkül is.” - MTAK K Mályusz Elemér levelezése - Hajnal Májuszhoz, 1932. május 14. 76 Hajnal egy másik levelében említést tesz sírról, hogy a Szemle rovatban megjelent ismertetést borgis-szal (9 pont) szedték, amely elkerülte a figyelmüket. Hajnal szerette volna, ha újraszedik petitből, de Domanovszky nem engedte, mert ez 40 pengő plusz kiadást jelentett volna. - MTAK K Mályusz Elemér levelezése, Hajnal Mályusznak 1932. június 7. 77 A Századok 1931-ben 460, 1932-ben 492 oldalon jelent meg.
