Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Demmel József: Kirándulás a magyar nemzeti múltba? Josef Viktorin szlovák életműve és a visegrádi várromok
552 DEMMEL JÓZSEF madt neki egykori barátjának,97 Viliam Pauliny Tóth, a Sokol mellett az első szlovák élclap, sokszor a belső viták lefolytatásának terepéül használt98 Cernoknažnik szerkesztője pedig kíméletlenül kifigurázta „Júniust”.99 Még az írói pályájának újjászületését Viktorinnak köszönő Ján Kalinčiak is elítélte Viktorin kemény hangvételét és álnév mögé rejtőző támadását.100 Ha igaznak tarthatjuk Jónás Záborsky kijelentését, miszerint „minden folyóiratunk a hurbanisták, a mi elkeseredett, esküdt ellenségeink kezében van,”101 Viktorinnak alighanem esélye sem volt ebben a küzdelemben. A Viktorin elleni támadások még egy évvel később is tartottak, ahogy Záborsky fogalmaz: „az a hlbokéi lator nem akarja, hogy újra életre keljen az, akit ő egyszer erkölcsileg megölt már, a többiek meg úgy figyelnek rá, mint kutyák az urukra, hogy csaholhatnak-e.”102 Ezek után megérthetjük, Viktorint mennyire érzékenyen érinthették ezek a támadások, ahogy azt is, hogy 1865 után miért vonult ki önkéntesen a szlovák közéletből. Ezek a támadások mindazonáltal csak Viktorin szlovák nyilvánosságtól való elfordulását magyarázzák, s nem adnak választ a magyar nemzeti emlékezethely létrehozásában betöltött szerepére. Ugyanakkor érdemes még visszatérnünk a Jónás Záborskyval folytatott levelezésére. A Viktorinhoz hasonlóan kitaszított szerepben lévő Záborsky ugyanis azt írta 1865. augusztus 18-án: „tudja, min dolgozom most? Néhány publikálatlan drámámat magyarra fordítom. A szlovákokért akartam dolgozni a halálomig. De mit tehetek, ha a szlovákok megvetik a műveimet? Nem kényszeríthetem őket arra, hogy elfogadják a műveim [...] átlépek a magyar irodalom mezejére, ez Húrban átkozott működésének eredménye.”103 Nem tudjuk, válaszolt-e erre valamit Viktorin, és hogy egyetértett-e Záborsky döntésével, vagy megpróbálta lebeszélni róla? Azt sem tudjuk, az eszében járhattak-e évekkel később Záborsky sorai, amikor a visegrádi várromok restaurálásának projektjét megtervezte, az viszont bizonyos, hogy Záborsky lépéséhez hasonló attitűdöt regisztrálhatunk Viktorin e tettében is. Ha Viktorin váltásának jellegét be akarjuk azonosítani, érdemes összevetnünk a Visegrádról az 1858-as Concordiába csehül megírt cikkét az 1872-ben, a restaurálási munkálatok első nagy szakasza után magyarul és németül kiadott kismonográfiájával. Ebből ugyanis kiderül, hogy Viktorin váltása látványos volt ugyan, de valójában nem jelentett teljes fordulatot. Vannak ugyan különbségek 97 JozefMiloslav Húrban-. Svetielka do tmavych strán Slovenska. In: Sokol, 1864. november 15. 21. sz. 413-419. 98 Daniela Kodajová: Odrodilci a nepriatelia. In: Storočie skandálov. Aféry v modemych dejinách Slovenska Bratislava, 2008, 28-34. 99 J. Záborsky: Korešpondeneia i. m. 281. Jónás Záborsky Jozef Viktorinnak 1864. október 17- én. 100 J. Kalinčiak: Slovo i. m. 472^174 101 J. Záborsky: Korešpondeneia i. m. 287. Jónás Záborsky Jozef Viktorinnak 1865. január 9-én. 102 J. Záborsky: Korešpondeneia i. m. 292. Jónás Záborsky Jozef Viktorinnak 1865. április 28-án. 103 J. Záborsky: Korešpondeneia i. m. 300. Jónás Záborsky Jozef Viktorinnak 1865. augusztus 18- án.
