Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
EGY FOLYÓIRAT A TÖRTÉNÉSZ VITÁK KERESZTTŰZÉBEN 47 egyre több írással kapcsolatban kifogásolta, hogy azok az ő tudomása és szakmai hozzájárulása nélkül jelentek meg. Hajnal azzal védekezett, hogy a számleadások feszített üteme sok esetben nem tette lehetővé a Mályusz-féle szerkesztői észrevételek kivárását, mert akkor a számok továbbra is késve jelentek volna meg. Készséggel elismerte ugyanakkor, hogy több bakit is elkövetett egyes recenziók megjelentetésével kapcsolatban. Az egyik ilyen hiba volt pl. egy 1922- ben napvilágot látott lengyel kötetről szóló ismertetés közlése.58 Elismerte, de egyben jogosnak is tartotta, hogy egyes szerzőkhöz közvetlenül, és nem Mályuszon keresztül, fordult. Sajnálkozott azon, hogy ez a megoldás Mályuszban gyanakvást váltott ki, amiért „egész paff voltam, de mérges is”. Fogadkozott, hogy a jövőben ezt a gyakorlatot nem folytatja — hiszen „negyedévünk” lesz minden számra —-, és ismételten jelezte, hogy ezzel barátja és szerkesztőtársa tehermentesítését akarta elérni.59 A panaszkodás mellett a levél utóiratában javasolt egy, a későbbiekben ezután következetesen használt bibliográfiai kiegészítést is azért, mert: „Több ism. példányt küldő kiadó kívánta, hogy az ismertetésben a kiadóvállalatot tüntessük fel. Ezt hát rendszeresíteni kell.”60 Még nem egészen egy éve voltak szerkesztők, amikor már komoly vitát váltott ki kettőjük között az előbb említett időigényes, szerkesztőségi munka. Hajnal bosszúsan írta Mályusznak: „oda jutottam, hogy mindenki személyes szívességnek tartja irányomban, ha tesz valamit. Te is így gondolkozol; lemondással fenyegetődzöl rögtön. Hát nekem egyénibb ügyem a Századok, mint Neked, vagy a többieknek? Mihelyt Te lemondasz, azzal már az én távozásom is adva van; kimondottan és határozottan csak veled együtt vállalkoztam. Sokféle oka van, hogy nem tudom bejelenteni a lemondást; egyik, ami remélhetőleg Veled is közös: nem akarok kárörvendést bizonyos oldalról: ami nemcsak minket [bántana, érintene - PL.], hanem elsősorban Dom. ellen irányulna.”61 58 Dabrowski, dr. Jan: Wladyslaw I. Jagiellonczyk na Wegrzech. 1440-1444. Rozprawy historyczne Towarzystwa Naukowego-Warszawskiego. Tom II. Zeszyt I. Warszawa. 1922. (Dabrowski János dr.: Jagiello I. Ulászló Magyarországon 1440-1444.) A varsói Tudományos Társulat történelmi értekezései. II. kötet. I. fiűzet. Warszawa, 1922. 208 o. - Századok 1931. évi 7-8. sz. 316-317. -Divéky Adorján ismertetése. 59 „Ezentúl mindenesetre vigyázok, hogy ne írjak olyanoknak, akiket Te toboroztál, bár a sürgetés több oldalról csak hasznos. Mindent jól el lehetne intézni azzal, ha a lapon a kéziratok beküldését a Te címedre kérnénk; ez rám nézve nagy munkamegtakarítást jelentene.” - MTAK K Mályusz Elemér levelezése. Hajnal Mályusznak 1931. december 14. 60 Uo. 61 A levél végén a szemrehányások és a számtervezet felvázolása után Hajnal magánemberi (baráti) reagálását olvashatjuk Mályusz közelgő házasságkötésének hírére, amelyről egy szegedi tanártársától értesült. Hajnal esküdözött, hogy a hírt titokban tartja, mégis első dolga volt Domanovszkyt erről tájékoztatni, jóllehet [vagy talán éppen ezért] tisztában volt „főnöke” pletykás természetével [esetleg még a sajátjával is]. Nem volt meglepő, amikor néhány napon belül az egész szakma tudomást szerzett Mályusz Elemér és Császár Edit rövid időn belüli — tervezett és várható — egybekeléséről. Mályusz szemrehányással illette Hajnalt — a szerinte — ideje korán nyilvánosságra került tervének megszellőztetésével kapcsolatban, amire barátja a következőt válaszolta: „... azt hittem, nyilvános-féle a dolog már. Mindenesetre tudom, hogy kívánnál házasodni; a szerkesztés ügyében igyekezlek tőlem telhetőleg tehermentesíteni, ha már másutt nem is tudnék kezedre járni.” tette hozzá a végén, némileg kétértelműen megfogalmazott (kajánkodó) félmondattal. - MTAK K Mályusz Elemér levelezése. Hajnal Mályusznak 1932. január 8.
