Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
44 PÁL LAJOS ben a Magyar Történelmi Társulat egy, 1932 elején, Sopronban megtartott üléséről számolt be Mályusznak. Arról lelkendezett, hogy a tudományos ülés jól sikerült, 40 új tag jelentkezett. Ott volt a szakma krémje: Angyal, Jánossy, Paulinyi, Grünwald, Szilágyi, Domanovszky, Lukinich, Deér és mások. Már a vonaton ültek, amikor közölték velük, hogy Klebelsberg, felesége állítólagos [és saját valóságos - EL.] betegsége miatt lemondta részvételét. A bejelentésre —jegyezte meg gúnyosan Hajnal — „... némelyek igen savanyú képet vágtak és a Pesti Napló előkészített számát visszadugták zsebükbe.”41 - Ujváry Gábor írta róla: „kevés követője, ám annál több ellenfele, irigye volt. Rátermettségét, intelligenciáját, kiváló menedzseri képességeit viszont kevesen vitatták. (...) Bethlen István mellett leginkább az ő nevéhez kötötték az 1920-as évek Magyarországának konszolidációját, napjainkban pedig a két világháború közötti időszak egyik legbefolyásosabb és legnagyobb hatású államférfijaként beszélünk róla.”42 Az előbbi levél másik része világosan mutatja, hogy ez a — volt miniszterrel és társulati elnökkel szembeni — lojális magatartás őket is éppúgy jellemezte, mint a Pesti Naplót lebegtető kollégáikét, és nem tagadható az sem, hogy mindez szakmai tevékenységüket is jelentősen befolyásolta. Amikor a Századok részére cikkírásra felkért szerzőkről számolt be Hajnal szerkesztőtársának, arról írt, hogy szeretné megnyerni a kor elismerten legnagyobb pedagógiai szaktekintélyét, Imre Sándort43 arra, hogy írjon a társulat folyóiratába. Tisztában volt ugyanakkor azzal is, hogy Klebelsberg nem nagyon kedvelte Imre Sándort, ezért kikérte Domanovszky tanácsát. Erről a következőket írta: „... beszéltem Dom.-al. Azt ajánlja, kérjük fel őt, [t.i. Imre Sándort] de kissé vigyázzunk, hogy igen gyakran ne szerepeljen, tehát ne tűnjék fel Kleb, előtt törzsmunkatársként. Tán úgy lehetne, nagy szerénységet mímelve, kérnéd őt, hogy kialakult tudós, elfoglalt ember létére nem lenne-e hajlandó mégis egy-egy műről kritikát írni; pl. most Lósy: Hatvani életrajza,44 vagy Balassa Brúnó: A latinoktatás tört.45 vagy másról, amit jónak lát. Ha többet adna, vigyáznánk, hogy legföljebb minden második számban hozzunk belőle.”46 A felkérésre megírt recenziót Hajnal 41 MTAK K Mályusz Elemér levelezése, Hajnal Mályuszhoz, 1932. február 20. - Klebelsberg gyakran publikált kultúrpolitikai írásokat a Pesti Naplóban. A napilap iránya liberális, „nemzeti szabadelvű” volt. 42 Ujváry Gábor: „Élt ötvenhét évet, dolgozott egy évszázadnyit” - Klebelsberg Kuno (1875— 1932) megítéléséről és időszerűségéről. (I. rész) Magyar Szemle Új folyam XIX. 3-4. sz.. (II. rész) Magyar Szemle Új folyam XIX. 5-6. sz. 43 Imre Sándor (1877-1945) pedagógus és művelődéspolitikus. 1918-tól, rövid megszakítással 1924-ig, adminisztratív államtitkári funkciót töltött be a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. (1922-től kényszerszabadságon!) - Új Magyar Életrajzi Lexikon (főszerkesztő: Markó László) III. H-K kötet. Magyar Könyvklub, Budapest, 2002. - Lehetséges, hogy Klebelsberg és a közte lévő feszültség, rossz viszony ebből az időszakból eredeztethető. 44 Lósy-Schmidt Ede: Hatvani István élete és művei. I. rész. H. I. élete és önrajza, az ördöngösségről szárnyra kelt mondák. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. Osztályának Kiadványai, IV kötet 7. sz. Debrecen, 1931. 218 1. - a munkát végül is Joó Tibor ismertette, 1. Századok 1932. 1-3. sz. 64-67. 45 Megjelent: Balassa Brúnó: A latintanítás története. Neveléstörténeti forrástanulmány. Budapest, 1930. 331 1. - Ismertette: Imre Sándor. Századok 1932. 4—6. sz. 214r-219. - Mályusz kiemelése azt mutatja, hogy a levél olvasásakor már eldöntötte: a Balassa-kötet ismertetésére kéri fel Imre Sándort. 46 Hajnal Mályusznak 1931. december 11. - MTAK K Mályusz Elemér levelezése.
