Századok – 2015
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Magyarország kapcsolatai az Apostoli Szentszékkel (1523-1526)
Nemes Gábor MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAI AZ APOSTOLI SZENTSZÉKKEL (1523-1526) A Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti kapcsolat sokrétűsége a pápa összetett szerepéből következett.1 Szent Péter utóda a Pápai Állam (Stato Pontificio) uralkodójaként aktív részese volt nemcsak Itália, hanem egész Európa politikájának, így diplomáciai kapcsolatokat tartott fenn más országok uralkodóival. A pápához mint a római anyaszentegyház (Sanda Romana Ecclesia) fejéhez számos egyházi és világi személy fordult, hogy igazságot tegyen vagy kegyet gyakoroljon, legyen az egyházi javadalommal vagy egyházi rendek felvételével kapcsolatos ügy, bűnök alóli feloldozás, felmentés vagy búcsú. Mivel a Kúria bíróságai feljebbviteli fórumnak számítottak, így sokan utaztak peres ügyeik miatt Rómába, mely egyúttal a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelye is volt. 1. Hivatalos magyar érdekképviselet Rómában Míg a Magyar Királyság és az Apostoli Szentszék közötti kapcsolattartást a pápa részéről legátus, nuncius, valamint konkrét megbízásokat teljesítő megbízottak, későbbi szóhasználattal élve „internunciusok” tartották fent, addig magyar részről ugyanez igen színes képet mutatott: egyaránt találunk külföldi — nagyrészt értelemszerűen itáliai — és magyar személyeket is. a) A bíboros protektor A legmagasabb szintű érdekképviseletet a bíboros protektor és helyettese, a viceprotektor látta el. Egyik legfőbb feladata a javadalmakkal kapcsolatos ügyek intézése volt a kánoni kivizsgálás lefolytatásától a pápai konzisztóriumon történő előterjesztésig. Felügyelte a Kúriában folyó egyházi pereket, és kö-1 A téma korábbi szakirodaimáról 1. Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szentszékkel. I—III. Bp. 1901-1903.; Artner Edgár: Magyarország és az Apostoli Szentszék viszonya a mohácsi vészt megelőző években (1521-1526). In: Mohácsi emlékkönyv 1526. Szerk. Lukinich Imre. Bp. 1926. 63-123.: Kosáry Domokos: Magyar külpolitika Mohács előtt. (Gyorsuló idő) Bp. 1978.; Kubinyi András: Diplomáciai érintkezések a Jagelló-kori magyar állam és a pápaság között. In: Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. (METEM Könyvek 22.) Bp. 1999. 107-121. - Munkámat észrevételeikkel, tanácsaikkal C. Tóth Norbet, Lakatos Bálint, Rácz György, Solymosi László, Szovák Kornél, Tringli István és Tusor Péter segítették, melyet ez úton is köszönök.
