Századok – 2015
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: Szent László horvátországi háborújáról. Az 1091. évi hadjárat történetének forráskritikai vizsgálata
ta a legalkalmasabb időpontot a támadásra. Egyfelől gondos szervezést mutat a hadjárat magyarországi előkészítése. Horvátország közvetlen szomszédságában, a Dráva és a Gvozd közötti területen Szent László kevéssel a támadás előtt (véleményem szerint a legvalószínűbben 1089-ben vagy 1090-ben)71 alapította meg a zágrábi püspökséget. Az új egyházmegyére és főpásztorára — a területén élő lakosság lelki szükségleteinek ellátása és az eretnekek térítése mellett — alighanem a gyepű belső oldalának megszervezésében és a Horvátország felé vonuló hadak útvonalának biztosításában is fontos feladatok hárultak.72 Másfelől igen nagy tudatosságot láthatunk a hadjárat időzítésében is. Szent László ugyanis nem közvetlenül Zvonimir király halála után indította harcba a seregeit (pedig Ilona királyné alighanem már II. István trónra léptével és a zűrzavaros állapotok beköszöntével nehéz helyzetbe kerülhetett), hanem csak két esztendővel később, amikor már szinte minden feltétel az ő terveinek kedvezett mind a horvát területeken, mind pedig azok tágabb külpolitikai környezetében, az észak-adriai térségben is. Horvátországban a belpolitikai válság következtében ekkorra tökéletesen szétzilálódott a központi hatalom,73 így az egységes vezetés alatt álló magyar sereggel szemben nem maradt összehangolt hadmozdulatokra képes, számottevő helyi katonai erő. Az észak-adriai térség külpolitikai viszonyai ismereteink szerint szintén éppen 1091 elejére alakultak úgy, hogy a horvát területekkel és a dalmáciai kikötővárosokkal kapcsolatban ambíciókat tápláló többi hatalmak egyike sem tudhatott érdemben fellépni a magyar hódítás ellen. Velence még talán a normannoktól elszenvedett 1084 évi súlyos tengeri vereség következményeit nyögte.74 A pápaság 1090 és 1092 között az invesztitúraharc egyik legválságosabb periódusát élte meg.75 Bizáncot pedig 1091 tavaszán a besenyőkkel vívott harcok kötötték le.76 Ezek a hatalmak tehát 464 KÖRMENDI TAMÁS 71 Körmendi Tamás: A zágrábi püspökség alapítási éve. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk. Bagi Dániel, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Pécs 2012. 329-341. 72 Hóman Bálint: A zágrábi püspökség alapítási éve. Turul 28. (1910) 113.; Körmendi T: Zágrábi püspökség i. m. 341. - Deér József a zágrábi püspökség megalapítását ugyan nem hozza összefüggésbe a horvátországi expanzió szándékával, ám az új egyházmegye létrejötte szerinte is kedvezett a hadjárat előkészületeinek (Államközösség i. m. 38.). 73 Klaić, N: Povijest Hrvata i. m. 489-491. 74 A köztársaság hajóhadát 1084 őszén Korfu közelében gyakorlatilag megsemmisítették a normannok: ez volt a velencei flotta addigi talán legsúlyosabb veresége (Heinrich Kretschmayr: Geschichte von Vénedig. I—II. Gotha 1905. I. 165.). Anna Comnéne ugyan arról is beszámol, hogy a velenciek még ugyanebben az évben újabb hajóhadat szereltek fel, és Buthrotum mellett visszavágtak a kudarcért (Anne Comnéne: Alexiade. I-IV Ed. Bemard Leib. Paris 1967-1989. II. 54.), de ezt az adatot a kutatás elutasítja, mivel egyfelől valószínűtlen, hogy a korszak viszonyai között rövid néhány hónap alatt valóban sikerülhetett volna felállítani egy ütőképes flottát, másfelől az egyébként igen részletes velencei feljegyzésekben erről az állítólagos második tengeri csatáról szó sem esik (John Julius Norwych: Venice: The Rise to Empire. I—II. London 1977. I. 96.). 75 IV Henrik német-római császár támadása elől II. Orbán pápa 1090-ben Rómából a szövetséges dél-itáliai normannokhoz menekült, és csak a császár 1092-i canossai vereségét követően, 1093-ban térhetett vissza székvárosába (Bruno Gebhard - Karl Jordan: Investiturstreit und frühe Stauferzeit 1056-1197. [Hemdbuch der deutschen Geschichte 4.] München 1971.6 55-56.).
