Századok – 2015
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: Szent László horvátországi háborújáról. Az 1091. évi hadjárat történetének forráskritikai vizsgálata
SZENT LÁSZLÓ HORVÁTORSZÁGI HÁBORÚJÁRÓL 453 nap szüntelenül háborgatta, zaklatta, ölte. Volt azonban ezekben az időkben Szlavónia mágnásai között egy, aki - mivel saját törzsének tagjai sok jogtalansággal sanyargatták és sok kártétellel csigázták - nem remélvén, hogy másképpen is elviselhet ekkora bajokat, Magyarországra távozott. Ott László király elé járulván beszédbe bocsátkozott vele és meggyőzte őt, hogy vonuljon fel, foglalja el Horvátországot, és igázza hatalma alá. Erősen biztatta, hogy ezt könnyedén megteheti, mivel a királyság betöltetlen, és a királyi gondviselés gyámola nélkül maradt. László király tehát ezen tanácsoktól indíttatván késedelem nélkül népes sereget gyűjtött, eljött, és elfoglalta mind a földet a Drávától egészen a hegyekig, amelyeket Vas-hegyeknek mondanak,32 mert semmilyen akadály nem állt az útjában. Azután átkelt a hegyeken, és nekilátott az erősségek és a várak ostromának, és itt már sok csatába bocsátkozott Horvátország nemzetségeivel. Mivel azonban ezek egyike a másiknak nem vitt segítséget, és egymás között megosztottak voltak, a király könnyű győzelmet érhetett el. Mégsem jutott el egészen a tengerparti vidékekig, hanem hallván, hogy királyságának határait egy nép átlépte, visszasietett Magyarországra... Abban az időben szkíta nép tört hatalmas sokaságban Magyarország határai közé, és ott nagy mészárlást vittek végbe az emberek között.”33 Szent László horvátországi hadjáratának történetét ma is többnyire erre a tudósításra hagyatkozva szokás bemutatni, így bízvást állíthatjuk, hogy a Historia Salonitana témánk egyik kulcsforrása. Spalatói Tamás műve többnyire valóban pontos forrásnak mutatkozik a tengermellék középkori történetével kapcsolatban, ám a távolabbi eseményekről időnként megbízhatatlan és torz adatokat rögzített.34 Fentebb idézett passzusának forrásértékével kapcsolatban 32 A mai Kapela-hegység, középkori nevén a Gvozd (Pauler Gy.: A magyar nemzet i. m. I. 446-A47. [313. sz. jegyz.]). 33 Eo namque tempore rex Suinimirum mortis debitum solvit, nullumque sue posteritatis heredem reliquit. Sic ergo tota regalis sanguinis deficiente prosapia, non fuit ulterius, qui in regno Chroatorum rite succedere debuisset. Cepit itaque inter omnes regni proceres magna discordia suboriri. Et cum divisim modo hic, modo ille regnandi ambitione sibi terre dominium vendicaret, innumerabiles rapine, predationes, cedes et omnium facinorum seminaria emerserunt. Alter enim alterum insequi, invadere, trucidare cotidie non cessabat. Verum his temporibus extitit quidam ex magnatibus Sclavonie, qui cum a suis esset contribulibus multis lacessitus iniuriis multisque dampnis attritus, non sperans se posse aliter tantis resistere malis in Hungáriám profectus est. Tunc ad regem Vladisclavum ingressus eum alloqui cepit persuadens ei, ut ad capiendum Chroatie regnum et suo dominatui subiugandum exiret, dans ei plenam fiduciam id facile posse complere, cum regnum illud vacuum et sine tutela regalis providentie remansisset. His ergo Vladisclavus rex inductus consiliis absque mora coadunato exercitu copioso venit et occupavit totam terram a Dravo fluvio usque ad Alpes, que dicuntur Ferree, nullo obice resistente. Post hec transivit Alpes et cepit impugnare munitiones et castra multaque prelia committere cum gentibus Chroatie. Sed cum alter alteri non ferret auxilium, essentque divisi ab invicem, facilem victoriam rex potuit optinere. Nec tamen usque ad maritimas regiones pervenit, sed audiens, quod quedam gens sui regni fines intraverat, in Hungáriám repediavit... Huius temporibus gens Scithica in multitudine gravi intra Hungarie fines irrumpens magnas hominum stragem fecerunt. - Thomae archidiaconi Spalatensis Historia Salonitanorum atque Spalatinorum pontificum. Ed. Olga Perié, Damir Karbić, Miijana Matijević Sokol, James Ross Sweeney. (Central European Medieval Texts 4.) Bp. - New York 2006. (a továbbiakban: Historia Salonitana) 92-94. 34 Damir Karbić - Mirjana Matijević Sokol - James Ross Sweeney: Introduction. In: Historia Salonitana XXXVII-XXXVIII.
