Századok – 2015

2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: Szent László horvátországi háborújáról. Az 1091. évi hadjárat történetének forráskritikai vizsgálata

444 KÖRMENDI TAMÁS rásbázisának összehasonlító szempontú, részletes forráskritikai elemzésére és belső szövegkapcsolatainak feltárására a kutatás furcsa módon mindezidáig nem vállalkozott. Másfelől pedig azért, mert az egyes kútfők hitelét érintő for­ráskritikai megállapítások az események menetével, a hadjárat céljaival és a horvátországi hódítás külpolitikai következményeivel kapcsolatos ismeretein­ket is módosíthatják. Az alábbiakban tehát először is egyenként megvizsgálom az 1091-i horvátországi hadjárat történetének valamennyi ismert forrását, majd pedig ennek alapján kísérletet teszek részben a szakirodalom korábbi megállapítá­sainak ellenőrzésére, részben pedig saját álláspontom megfogalmazására. I. Az 1091. évi hadjárat történetének forrásai Szent László horvátországi hódításáról mindössze öt forrás számol be. Ezek közül kettő közel egykorú magával az eseménnyel: Szent László király Oderisius montecassinói apáthoz intézett keltezetlen levele, illetve Dragus zá­rai prior 1091-ben kibocsátott oklevele. Sajnos azonban mindkettő csak röviden érinti vizsgált témánkat. Bővebb tudósítást hagyományozott ránk három elbe­szélő kútfő, ám a 14. századi magyar krónikakompozíció és Tamás főesperesnek a spalatói érsekség történetéről szóló munkája nem minden részletében tűnik megbízhatónak, a Spalatói Névtelen gesztájának híradása pedig teljességgel hi­teltelen. Dolgozatom ezen fejezetében először is a felsorolt források hitelességét vizsgálom, majd összefoglalom azokat az adataikat, amelyeket igazolhatóan helytállónak tekinthetünk, és amelyek ennélfogva a segítségünkre lehetnek a hadjárat körülményeinek rekonstrukciójában. A krónikakompozíció 132., illet­ve 137. fejezetének témánkba vágó adatait különválasztva fogom tárgyalni, mert ezek filológiai vizsgálata nézetem szerint egyértelműen azt mutatja, hogy a mondott két krónikafejezet anyaga egymástól függetlenül keletkezett. I. 1. Szent László király levele Oderisius montecassinói apáthoz A dátum nélküli missilist valószínűleg 1091 nyarára keltezhetjük. Említi ugyanis egy pápai követ közelgő látogatását, ez az adat pedig leginkább a somogyvári apátság ez év szeptember 1-jei3 felszentelésére érkező Teuzo bíbo­ros magyarországi útjára utalhat.4 A levélnek csupán az a rövid részlete vonható témánkhoz, amelyben a magyar uralkodó ekképp biztatta válaszra Oderisiust: „... immár szomszédként érintkezhetsz velünk, mivel Szlavóniát már csaknem egészen megszereztem”.5 Szlavónia fogalma ebben a szövegkörnyezetben azt a szlávok által lakott területet jelentheti, amely a Gvozd (modern elnevezéssel a 3 Neumann Tibor: A somogyvári bencés monostor alapítása. In: PPKE műhelytanulmányok. Szerk. Medgyesy-Schmikli Norbert et al. Piliscsaba 1999. 45. 4 Diplomata Hungáriáé antiquissima I. Ed. Georgius Györffy. Bp. 1992. (a továbbiakban: DHA) I. 271. (1. sz. jegyz. - Györffy György) 5 vicinis enim iám agere poteris, quia Sclavoniam iám fere totam acquisivi - DHA I. 272.; ma­gyar fordítása: írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről. Szerk. Makk Ferenc, Thoroczkay Gábor. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.) Szeged 2006. (a továbbiakban: írott források) 145. (Makk Ferenc)

Next

/
Oldalképek
Tartalom