Századok – 2015
2015 / 2. szám - Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála
TETTES VAGY ÁLDOZAT? HUNYADI LÁSZLÓ HALÁLA 401 levelet talán éppen Rozgonyi Rénold juttatta ki a várból, és elég világosan tükrözi a király helyzetét övező bizonytalanságot. Ennek fényében érdekes kérdés, hogy kit kell látnunk a november 14-én meghirdetett országgyűlés összehívása mögött. Az országgyűlésről első ízben a király Jiskrához írott leveléből értesülünk. Eszerint korábban arra utasította a morva kapitányt, hogy a csapataival együtt csatlakozzon hozzá a törökellenes hadjáratra. Most azonban, tekintettel a tél közeledtére, elbocsátotta seregét, és elvégezvén dolgait „e részeken” (in hiis partibus), Szegedre készül, ahol a főpapokkal, bárókkal és nemesi követekkel fog tárgyalni a törökök, valamint a felső részeket pusztító rablók ügyében. Ezért most azt parancsolja Jiskrának, hogy inkább ne folytassa útját, hanem maradjon a felső részeken, és akadályozza meg a latrokat újabb erősségek építésében. Majd, némileg váratlanul, hozzáfűzi, hogy amennyiben mégis úgy gondolná, familiárisaival együtt eljöhet Szegedre, akarata szerint tárgyalni (tractaturus iuxta tuam voluntatem).118 Hat nappal később, immár Kévéről, a király hasonló értelemben tudósította Ragusát: a hadjáratot a tél közeledte miatt felfüggesztették, de január elején Szegeden országgyűlésen fognak tanácskozni a folytatásról.119 A szegedi országgyűlés megtartásáról, mint azt már Teleki József is megállapította,120 nem tudunk,121 és legalábbis különösnek kell tartanunk, miért akart volna a király Szegeden gyűlést tartani mindössze két hónappal azután, hogy a seregét kényszerűen elbocsátotta.122 A levél tartalma sokkal inkább azt sugallja, hogy a célja éppen Jiskra távoltartása volt, aki Ciliéi halála után a fiatal király legfontosabb, azonnal mozgósítható katonai erővel rendelkező támogatója lett. Hunyadi Lászlónak tehát mindenképpen érdekében állt, hogy Jiskrát távol tartsa a királytól, de olyan módon, hogy ne ébresszen benne gyanút V László helyzetét illetően. Talán éppen ezt a célt szolgálta a levél végéhez csatolt, királyi mandátumban némileg szokatlanul csengő kiegészítés is. A Ragusának küldött levél egyszersmind annak jele, hogy általában is igyekeztek fenntartani a látszatot, hogy semmi rendkívüli nem történt, és az ország továbbra is készen áll az oszmánok elleni fellépésre. Ennek külpolitikailag is óriási jelentősége volt, különösen a balkáni szövetségesek irányában, akik, mint láttuk, a király 118 Kaprinai, S.: Hungária diplomatica i. m. 110-112. 119 Thallóczy Lajos - Aldásy Antal: A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. Bp. 1907. 472-473.: „Nec tamen propositum nostrum omisimus, sed ecce habituri sumus circa festa epiphaniarum domini congregacionem generalem prelatorum et baronum nostrorum nobiliumque regni nostri in civitate nostra Zegediensi ut ibi de hac re plenius pertractemus.” 120 Teleki J. : Hunyadiak kora i. m. II. 486-487. 121 A király november 28-án Temesváron tartózkodott (DL 68647), december 6. és 9. között Csanádon (DL 105501., Kaprinai, SHungária diplomatica i. m. 123.), és bár december 13-án valóban megfordult Szegeden (DL 27482.), három nappal később már Kecskeméten volt, december 18-án pedig Budán, és ott is maradt több hónapon keresztül. 122 Az ország déli részein tartott országgyűlések általában egyben mozgósítások is voltak. Néhány példa Mátyás uralkodásának első éveiből: Pálosfalvi Tamás-. Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon. Századok 135. (2001) 449-450., 459-460. Vő. C. Tóth Norbert: Az 1501. évi tolnai országgyűlés. Adatok a királyi adminisztráció működéséhez. Századok 143. (2009) 1457.
