Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 349 Itt kell megemlíteni, hogy Hollókő fallal övezett vármagja északkeleti sarkában is meghatározható/feltételezhető volt egy alig 5x10 méteres alapterületű, egykor többszintes, bizonyára lakásra is alkalmas korai épületrész (13. kép).77 Mivel azonban pusztulásuk foka miatt az előbb említett várak tornyai többségének egykori „lakhatósági mértéke” valószínűleg nem lesz sohasem megállapítható, talán szerencsésebb megnevezésükre — s így természetesen a Tolcsva-nembeliek solymosi várának északi tornyára is — az öregtorony kifejezés helyett a központi torony fogalmát használni. Ez mindenképp általánosabb értelmű, s alkalmas olyan változások jelzésére, amire jó példa a tanulmányunk első részében már elemzett Zagyvafő vára, ahol a palánkot felváltó kőfal emelésével együtt egy lakóépület is készült. Ez valószínűleg azzal járhatott, hogy a korábbi „multifunkcionális” torony elveszítette szerepkörének legalább egy részét.78 Mindezzel kapcsolatban még egy további, a tornyok kérdését tekintve más vonatkozásban is tanulságos példát említhetünk. Az abaúji Boldogkő várának (17. kép) legkorábbi formáját az itt folytatott első ásatások vezetője még ugyancsak — ha nem is ezt a megnevezést használva — toronyvárként értelmezte. A rendelkezésre álló adatok azonban arra utalnak, hogy annak 10x10 méteres „központi tornya” (mely a kora újkori források szerint kétségkívül lakható tereket is magába foglalt79) soha nem állt egyedül az észak-déli sziklagerinc alacsonyabb déli részén.80 Az újabb, már az itt magasan álló falak vizsgálatát is magába foglaló kutatások eredményei alapján nem zárható ki, hogy a gerinc magasabb részét elfoglaló palotaszárny is része volt már a Tomaj (vagy az Aba) nemzetség legkorábbi erősségének.81 Ez utóbbival szervesen egybeépült az azt északról lezáró, háromszög alaprajzú, belül eredetileg fafödémes építmény — külső „élének” vagy „sarkantyújának” szerepéről az ötszög alaprajz kapcsán már korábban szóltunk — amelynek azonban mai, toronyként való megjelenése valószínűleg csak a 18-19. századi átépítéseknek köszönhető.82 De számos más további példát hozhatunk fel arra, hogy nem állapítható meg mindig, hogy egy építmény esetében vajon kifejezett toronnyal állunk-e szemben. Az alaposan kutatott, s az előző erősséghez hasonlóan a korai újkorig továbbélő — esetleg nem is magán várként emelt83 — füzéri vár (18. kép) legkorábbi, ismereteink szerint a 13. század első feléből származó korai belső építménye esetében sem lehetett (már) pontosan eldönteni, hogy a vár délnyugati sarká-77 Feld Die Burg Hollókő i. m. A vár 13. századi formájának rekonstrukciós kísérlete: Búzás Gergely. Gótika és kora reneszánsz. Magyar építészet 2. Bp. 2001. 18., 2. kép. 78 Bodnár K. - J. Cabello - Simon Z.\ A zagyvafői vár i. m., alaprajza: Feld I.: Magánvárak i. m. 380., 3. kép. 79 Sós István-. A boldogkői vár a 17. századi inventáriumok tükrében. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002) 89-113. 80 Nováki Gy. - Sárközy S. - Feld Borsod-Abaúj-Zemplén i. m. 20-22. 81 Uo. 21. 82 Jankovics Norbert - Koppány András-. A boldogkői vár újabb kutatásának eredményei. In: Fiatal középkoros régészek IV konferenciájának tanulmánykötete. (A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 2.) Kaposvár 2013. 137-141. 83 L. Feld /.: Magánvárak i. m. 356.
