Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
350 FELD ISTVÁN ban egy nyújtott téglalap alaprajzú toronyként megjelenő építményről, vagy inkább egy bonyolultabb elrendezést mutató lakóépületről beszélhetünk-e.84 Eddigi fejtegetéseinkből végül logikusan következik, hogy az egyes várakban álló vagy maradványaikban feltárt (torony)építmények pontos értelmezési lehetőségéről sok esetben le kell mondanunk. Hiszen elvileg elképzelhető egy fából épített, s a késő-középkorban elbontott lakóépület a Kacsics-nem Illés ága által emeltetett salgói vár tornyához kapcsolódó, falakkal övezett udvarban is — igaz, ennek semmilyen nyoma nem került elő a terület teljes körű feltárása során, s ebben az esetben változtatnunk kellene az erősség megnevezésére használt „toronyvár” megnevezésen!85 Az elmondottakból is következik, hogy számolnunk kell, ha nem is nagy számban, de kifejezetten torony nélkül épített várakkal is, melyek hadászati értékéről azonban nem állítható, hogy feltétlenül alacsonyabb lett volna a többi erősségénél. Ezek közül régészeti adatokkal is rendelkezünk a Mecsek egyik mélyen benyúló oldalvölgyében emelkedő hegykúpon épített Máréról, mely jellegzetes ötszög alaprajzával (kép) szinte maga is egy nagy, 20x35 m-es toronytömbként volt egykor védhető. Egyetlen korai belső építménye egy talán eredetileg is kétosztatú, mintegy 6x15 m-es lakóépület volt, melynek csak ismeretlen korú boltozattal rendelkező földszintjéből maradtak ránk részletek a magasan álló várfalakon belül.86 Valószínűleg nem emelkedett az alig 17x19 méteres területet övező sokszögű körítőfalak fölé a Kacsics-nemzetségből származó Farkas Szécsény-Strázsaparton a 13. század utolsó harmadában épített, csak részben feltárt erősségének az említett hollókői lakóépítménnyel megegyező alapterületű, ugyancsak egyosztatú belső épülete, de ez már aligha bizonyítható.87 Végül modern régészeti feltárás hiányában ugyancsak feltételezés, hogy a D- formájú alaprajzon épített Csővár egyetlen korai építménye egy, az erősség teljes szélességét magába foglaló, háromosztatú lakóépület lett volna.88 Mint az eddig áttekintett példákból láttuk, a toronyvárak kivételével — ahol tehát a korántsem teljesen egységes, de mégis hasonló méretű és formájú, változatos módon megépített egyetlen, általában központi elhelyezkedésű (főiépület minden bizonnyal osztatlan szintje(i) az erősség összes funkciója számára helyet biztosított(ak) — a régészeti kutatások számos erősségben egy, az eddigi kutatásban általában palotának nevezett lakóépületet bizonyítottak vagy legalább valószínűsítettek. Itt feltétlenül utalnunk kell arra a tényre, hogy az utóbbi fogalom alapjául szolgáló latin palatium kifejezés alapvetően kettős jelentésű, 84 A várra legutóbb: Nouáki Gy . - Sárközy S. - Feld I.: Borsod-Abaúj-Zemplén i. m. 50-52., az addigi irodalom értékelésével. L. még jelen tanulmányunk 44. jegyzetét. 85 Feld I. : Jelentés a salgói vár 1981-83. évi kutatásáról i. m. 86 A bizonyára a Zsidó-nemzetségből származó Máréiak (Gunyafiak) - Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-457. I. Bp. 1996. 365. - erősségére legutóbb: G. Sándor Mária: Reneszánsz Baranyában. Bp. 1984. 34-36., 1. továbbá Feld L : Magánvárak i. m. 379., 163. jegyzet. 87 A várra legutóbb Feld István'. A középkori várak kutatása Nógrád megyében. In: „Régről kell kezdenünk”. Studia Archaeologica in honorem Pauli Patay. Régészeti tanulmányok Nógrád megyéből Patay Pál tiszteletére. Szerk. Guba Szilvia - Tankó Károly. Szécsény 2010. 223., 233., alaprajzzal és további irodalommal. 88 A Zsidó-nemzetséghez köthető várról rendelkezésre álló adatok összefoglalása: Feld István - Jakus Lajos - László Csaba: Csővár. Studia Comitatensia 7. (1979) 7-62.
