Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 337 att készíthették az erődítések egy részét ebből az anyagból.20 Valószínű, hogy az emlékek nagyfokú pusztulásából is adódik a fa, mint építőanyag — valószínűleg nem is mindig tudatos — leértékelése a mai történeti kutatásban.21 Természetesen ezzel nem kívánjuk azt állítani, mint erről a palánkok helyére kerülő kőfalak esetében már szó esett,22 hogy a kő (tégla), mint építőanyag nem lett volna tartósabb, nemesebb és előkelőbb a kor embere számára, ebből azonban véleményünk szerint nem következik az, hogy a faszerkezetű építmények nem lettek volna alkalmasak ugyanazon funkciók ellátására. Erre utal az a tény is, hogy sokszor nem csupán az erődítés, a külső védővonal készült fából, de egyre több belső építmény, többek között az erősségek központi épületei esetében is bizonyítanak (vagy legalább valószínűsítenek) egykori faszerkezetet a régészeti kutatások. így függőleges cölöp/gerendavázas, valószínűleg nyolcszögletes alaprajzú, mintegy 8 méteres átmérővel rekonstruálható központi „torony” egyértelmű maradványai kerültek elő a már említett Góron.23 Váchartyánban (3. kép) az ovális alaprajzú dombplatón két négyszögű épületre lehetett következtetni az ásatás során meghatározott cölöplyukakból.24 A Vág felső folyásánál található Liptószentmária (Liptovska Mara) - Havranok egy hipotetikus korábbi erősség helyén emelt 13. századi favára egykori, négyzetes toronyépítményéből ugyancsak maradtak meg kis részletek a későbbi épületek rétegei alatt.25 Emellett másutt is kerültek elő cölöpvázas faépítmények részletei, de a feltárások korlátozott kiterjedése miatt nem tudunk közelebbit a Márianosztra-Zuvár erősségének déli, vagy Mende-Lányvár (4.kép) erődítményének északi részén feltárt faszerkezetű épületéről.26 Hahót nembeli Falkosi Herbord Hahót-Alsófakospusztán azonosított rezidenciáján27 egy feltárt talpgerenda-lenyomat ugyanakkor már egy (méretét tekintve ugyan pontosabban nem tisztázott) boronaépületre utalhat, mely a megfigyelések szerint egykor vakolt lehetett.28 Hat-hat sorban, rácsszerűen elhelyezkedő talpgerendák 9x10 m-es alaprajzot kirajzoló lenyomatát tárta fel Kiss Gábor az utóbb tárgyalt Sorkifalud-Zalakon, aki ebből egy a környék népi építészetéből ismert ún. szoknyás megoldású, három vagy négyszintes, deszkával 20 Fügedi E.: Vár és társadalom i. m. 31., ugyancsak alapvetően az előző jegyzetben említett adatra hivatkozva. 21 Ez vonatkozik a késő-középkorra is, 1. Feld István-. A nyéki királyi épületek. In: Kastélyok évszázadai, évszázadok kastélyai. Tanulmányok a 80 éves Koppány Tibor tiszteletére. Szerk. Feld István és Somoijay Selysette. Bp. 2008. 21-42. 22 Feld /.: A magánvárak i. m. 369. 23 Dénes J: Gór i. m., alaprajza legutóbb közölve: Feld /.: A magánvárak i. m. 380., 2. kép. 24Miklós ZsÁrpád-kori földvár Váchartyán-Várhegyen i. m. 25 Vaclav Hanuliak: Maié stredoveka opevnené sidla v Liptové. Archaeologia historica 13. (1988) 299-306., újabban Karol Pieta-, Liptovská Mara. Ein frühgeschichtliches Zentrum der Nordslowakei. Bratislava 1996. 102-109. 26 Miklós Zsuzsa-. Falvak, véreik, kolostorok a Dél-Börzsönyben. (Váci Könyvek 8.) Vác 1997. 12., Miklós Zs.: Árpád-kori földvár Mende-Lányváron i. m. Sajnos, nem ismertek annak a „fából és részint sártapasztásos vesszőfonással” készült, mintegy 2,8x4,4 m-es épületnek a részletei sem, melyeket még a 19. század végén Wosinsky Mór ásott ki a tolnai Murga-Schanz erősségében. Ez Miklós Zsuzsa kutatásai szerint ugyancsak a 13. században létezett: Miklós Zs.: Tolna megye i. m. 255-257. 27 L. erre Feld /.: A magánvárak i. m. 368. 28 Vándor L.: Archäologische Forschungen i. m. 202-204.,
