Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
Feld István A MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON A RÉGÉSZETI FORRÁSOK TÜKRÉBEN II. Tanulmányunk első részében1 a Kárpát-medence magánbirtokosok által emelt korai erősségeinek általános időrendi,2 funkcionális és terminológiai kérdéseit tekintettük át az általunk ismert írott és régészeti források összevetésével. Vizsgálatunk alapvetően a „hosszú 13. századot”, azaz a 12. század végétől a 14. század elejéig terjedő mintegy másfél évszázadot érintette — ennek pontosabb meghatározása, mint láttuk, ma még aligha lehetséges. Munkánk folytatásában elsősorban az egyes részletek — így a vár, mint építmény alkotóelemei — komplex igényű értékelését kíséreljük meg, továbbra is alapvetően az eddigi régészeti kutatások alapján kiválasztott példák segítségével. Emellett azonban számos más, kapcsolódó kérdés vizsgálatára is vállalkozunk, végső célnak tekintve azt, hogy meghatározzuk az erősségek történeti szemléletű elemzésének további feladatait. Sáncok, palánkok, faépítmények A korai magánföldesúri erődítmények építészeti elemeinek vizsgálatából levonható következtetések tárgyalása során először az ún. sáncok kérdésével kell foglalkoznunk, ugyanis e fogalom használata az eddigi kutatásban nem tekinthető éppen következetesnek. A „sáncvár” megnevezés véleményünk sze-1 Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. Századok 148. (2014: 2. sz.) 351-386. 2 Itt kell megemlítenünk, hogy míg munkánk első részének megfogalmazása idején még nem voltak előttünk ismertek dendrokronológiai adatok, azóta közzétételre került, hogy az ugród (Uhrovec) vár legkorábbinak tartott toronyépülete külső fakonzolai — az írott adatoknak megfelelően, 1. Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. 208. — 1254 után kerültek elhelyezésre. L. erre, bár részletes elemzés nélkül: Miroslav Matejka - Mariin Bóna - Peter Horansky: Vyskum a prebiehajúca obnova kaplnky hradu Uhrovec. Monumentorum tutela. Ochrana pamiatok 24. (2012) 217. Emellett újabban Tapolcsány (Topoltféiansky brad) vármagja és Szalónak (Schlaining) külső vára falaiban is meghatározásra kerültek a 13. század utolsó évtizedeire helyezhető famaradványok. Az utóbbi kutatási eredmények azonban még közöletlenek, publikálásuk az Archaeologia historica 40. kötetében illetve a Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland sorozat egy következő kiadványában várható. Szalónakra előzetesen: Thomas Kühtreiber: Neue Erkenntnisse zur Baugeschichte der Burg Schlaining mittels Denndrochronologie. In: Andreas Baumkircher. Leben und Sterben im 15. Jahrhundert. Hg. Rudolf Kropf - Andreas Lehner. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. Band 144. Burgenländischen Landesregierung. Eisenstadt 2013. 20-21.
