Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
VOLT-E KRÓNIKÁSA II. ANDRÁSNAK? 325 gyár történetre: a Gizella-Gertrúd-motívum kapcsán kifejtettem már, mennyiben alkalmas a német forrás egy 1213 utáni átdolgozás valószínűsítésére. Szót kell azonban ejtenem a Zágrábi Krónika szövegéről:106 a kútfő bizonyságát Pauler Gyula építette be elméletébe. Pauler kimutathatónak vélt egy II. András-kori krónikaátdolgozást — ezt a redakciót nevezte I. a) krónikának —: a szerinte Kézai forrásául is szolgáló 13. század eleji gesta saját korának eseményeit aligha tartalmazhatta már, és elbeszélésében az 1205. esztendőnél nem juthatott tovább. Az Árpád-kor részletes feldolgozását nyújtó történész úgy látta, a 13. század első harmadában készült szerkesztés meglétét igazolhatja egyfelől a Zágrábi Krónika, amely a krónikakompozíció adataival éppen II. András uralkodásának elbeszéléséig egyezik. Alátámasztani látszik a hipotézist másfelől a Dubnici Krónika is: az ebben — illetve a krónikakompozíció családjának más szövegeiben is fellelhető — passzusról, amely Aragóniái Konstancia második házasságáról ad hírt, fentebb szóltam már.107 A megfelelő egyházak 14. századi statútumaiba beillesztett, egymással rokonságot mutató Váradi és Zágrábi Krónikák ősforrásával kapcsolatban Domanovszky Sándor még úgy fogalmazott, hogy az archetypus a Budai Krónika családjának azon változata lehetett, mely az V István-korabeli szerkesztésektől már távolabb állott s a Sambucus- és Acephalus-codexekben maradt fenn.108 A két szöveg viszonyát máig ható érvénnyel Szentpétery Imre tisztázta 1934-ben. Megfigyeléseit dolgozata végén a következőképpen összegezte: a Váradi Krónika szövege a Zágrábi Krónika nyomán, annak részben stiláris, részben a vatikáni kódex szövegéhez közelebb álló krónikaszöveg alapján való átdolgozásával s helyi vonatkozású adatok betoldásával készült, és egyetlen olyan adata sincs, mely a régibb (a Zágrábi Krónikával közös) forrásnak a Váradi Krónika által való önálló használatára mutatna. Míg a zágrábi textusra épülő Váradi Krónikának csekély forrásértéket kell tehát tulajdonítanunk, addig előbbi vonatkozásában Szentpétery — Hóman Bálintnak a Szent László-kori Gesta Ungarorumról vallott, a két szerkesztés tanúságtételét is felhasználó elméletét elfogadva — hangsúlyozta, hogy az néhány, a bővebb krónikákban fel nem lelhető és minden bizonnyal korai forrásból származó adata révén különös jelentőséggel bír a kutatás számára.109 Ezzel kapcsolatban igen röviden annyit jegyeznék most csupán meg, hogy véleményem szerint — ahogyan a Hóman által bizonyságul hívott egyéb forrásokkal kapcsolatban is beigazolódott, hogy nem kell mögöttük 11. század végi gestát sejtenünk —110 a Zágrábi Krónika más kútfőktől eltérő információi sem vallanak feltétlenül valamely korábbi szerkesztésről. Még kevésbé látom igazol-106 Chronicon Zagrabiense cum textu Chronici Varadiensis collatum. Ed. Emericus Szentpétery. In: SRH I. 195-215.; Zágrábi krónika (1354). In: Krónikáink magyarul. Vál., ford. Kulcsár Péter. III/l. (Történelmi források) 37-41. 107 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 604-605. 108 Domanovszky Sándor. A Pozsonyi Krónika és a kisebb latin nyelvű prózai szerkesztések. Századok 39. (1905: 5., 6.) 397-419., 518-547.: 539-544., az idézetet 1. 543. 109 Szentpétery Imre: A Zágrábi és a Váradi Krónika egymáshoz való viszonya. Századok 68. (1934: 9-10.) 410-425., az idézetet 1. 425. 110 Hóman B: A Szent László-kori Gesta Ungarorum i. m. Vö. pl. Latzkovits L.: Alberik világkrónikájának i. m.
