Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
323 A krónikakompozíció Imre királyról szólva a következő megjegyzést fűzi előadásába: Akinek felesége, Konstancia úrasszony, Aragónia királyának lánya az apostoli Szentszék tanácsából Frigyes császárhoz ment nőül, és László nevű fiút nemzett.96 A hírt Pauler Gyula szerint a 13. század elején, egy akkor íródott gestaszövegben jegyezhették eredetileg le: a későbbiekben a megözvegyült Aragóniái Konstancia újabb házasságkötése (1209) aligha tarthatott volna nagyobb érdeklődésre számot.97 Ahogyan a Szent Erzsébetről és a királylány türingiai házasságáról hírt adó sorok esetében vonatkozásában, jelen esetben sem vethetjük el annak lehetőségét, hogy kortárs (avagy közel kortárs) krónikás illesztette be munkájába az információit, ám — lévén szó ráadásul a korban közkedveltnek számító genealógiai adatról — korántsem ez az egyetlen lehetséges magyarázat a hír fennmaradására. Csóka J. Lajos — aki, mint ahogyan azt már dolgozatom elején jeleztem — egy, az 1210-es években keletkezett pannonhalmi szerkesztést valószínűsített — kiemelkedő jelentőséget tulajdonított Bátor Opos mondájának. A Salamon idejében az óriás termetű cseh vitézt legyőző Opos históriáját, valamint nemzetségének, a Koppányi megölő Wasserburgi Vecellin leszármazottainak a 11. század végéig ívelő genealógiáját Csóka elképzelésének megfelelően a somogyi tizedek történetével együtt dolgozhatták bele a gestába: erre — az apátság jogait igazolandó — akkor kerülhetett sor, amikor a 13. század elején Róbert veszprémi püspök, később esztergomi érsek98 Pannonhalmától a tizedeket magának követelte.99 A kérdéskörről ellentétesen vélekedett Kristó Gyula: szerinte a genealógiai passzus szerepelhetett már a 12. század derekán lejegyzett gestában is - ezért jutott el Vecellin utódainak, a későbbi Ják nemzetség tagjainak a felsorolásában krónikásunk éppen a 11-12. század fordulójáig.100 Csóka argumentuma sem bizonyul tehát kikezdhetetlen érvnek egy II. András-kori szerkesztés léte mellett. A medievisztika olyan elemeket is felfedezhetőnek vélt a krónikakompozíciónak all. század végi történésekkel kapcsolatos híradásaiban, amelyek arra utalhatnak, hogy egy 13. századi átdolgozó — ahogyan történt ez a Gertrúd-VOLT-E KRÓNIKÁSA II. ANDRÁSNAK? 96 „Huius uxor domina Constanda filia regis Aragonie Cesari Friderieo per consilium apostoliéi copulatur et genuit filium Ladislaum” - Chronicon Dubnicense. In: Historiae Hungaricae fontes domestici. Pars prima. Scriptores. Vol. III. Ed. M[atthias] Florianus. Quinque-Ecclesiis 1884. 1-207.: 101.; Krónikakompozíció 463. 97 Pauler GyA magyar nemzete története i. m. II. 604-605. Pauler elsősorban a Nagy Lajos, valamint Mátyás koráról, uralkodásáról adott többletinformációi révén elhíresült Dubnici Krónika bizonyságát emelte ki. A passzust, amelyet a II. András-kori szerkesztést körvonalazó történész elmélete alátámasztására felhasznált, nem csupán az 1479 körül összeállított, a Budai Krónika családjához sorolt szöveg tartalmazza - igaz, az Aragóniái Konstancia fiára vonatkozó kitétel mindössze a Budai és a Dubnici Krónikákban lelhető fel. Vö. Domanovszky Sándor-. A Dubniczi Krónika. Századok 33. (1899: 3., 4., 5.) 226-256.; 342-355.; 411—451.; Uő.: A Pozsonyi Krónika és a kisebb latin nyelvű prózai szerkesztések. Századok 39. (1905: 5., 6.) 397-419., 518-547.: 539-544. 98 Beke Margit: Róbert (1226. március 13. - 1239. november 2. e.). In: Esztergomi érsekek 1001-2003. Szerk. Uő. Bp. 2003. 98-103. 99 Csóka J. L.: A latin nyelvű történeti irodalom i. m. 537-546. 100 Kristó Gy. : Magyar historiográfia i. m. 10., 34. A 64. krónikafejezetben olvasható genealógiával kapcsolatos különféle álláspontokat 1. Thuróczy-kommentár 250. Bátor Opos történetéhez (101. caput) vö. Thuróczy-kommentár 355.
