Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
VOLT-E KRÓNIKÁSA II. ANDRÁSNAK? 307 adott meg: úgy fogalmazott, hogy a kérdéses szerkesztés valamikor 1192 és 1240 (1237) között készülhetett. A redakció tartalmával kapcsolatban — amellett, hogy az Szent Istvántól 1167-ig beszélte el a magyar történelmet — mindössze annyit emelt ki, hogy az Riccardus tanúságtétele alapján mindenképpen tartalmazhatott már néhány adatot korai történetünkről. Ebben a rövid őstörténeti egységben nem szerepelhetett még egyéb, minthogy a magyaroknak hét vezérük volt (az elem a régi hagyomány nyomán került be a gestába), illetve az, hogy eleink túlnépesedett területről érkeztek, és meg kellett hódítaniuk a Kárpát-medencét (az információt Reginótól vette át a gestaíró). A Gizella-Gertrúd-motívumról összefoglaló munkájában mindössze egyetlen rövid kitérő erejéig ejtett Kristó szót. Troisfontaines-i Alberikre, valamint a Szent István feleségét hasonlóképpen gonoszságairól elhíresült asszonyként lefestő Magyar-lengyel Krónikára hivatkozva a következő megállapítást tette: Valamikor 1240 táján számolnunk kell tehát egy betoldó (interpolátor) működésével, aki élesen idegellenes felfogásban átdolgozta Szent István és közvetlen utódai történetét,26 Kissé hosszúra nyúlt historiográfiai áttekintésünk végére érve korántsem láthatjuk tehát egyértelműnek, hogy pontosan mikorra is tette a szegedi történész a kérdéses redakciónak — vagyis a Riccardusnál említett keresztény magyarok gestájának — a keletkezését (1235 körül, 1192-1210/1212, 1192-1237/ 1240), illetve azt sem, hogy pontosan hány krónikafázissal és milyen mértékű átdolgozásokkal számolt. Változni látszik álláspontja annak tekintetében is, hogy a domonkos jelentésben is szereplő, a keresztény magyarok gestájához kötött honfoglalás-történet, illetve Gizella torz alakja egyszerre vagy külön-külön kerültek-e be krónikásirodalmunkba. A Kristó munkássága alapján felvázolható lehetőségeket a következőképpen összegezhetjük: a) A 13. század első felében 1213 és 1235 között készülhetett egy gestaátdolgozás, amely egy rövid, ám az ősgesta leírásánál már valamivel bőbeszédűbb honfoglalás-történet mellett Gizella torz portréját is tartalmazta. b) A 12-13. század fordulóján szerkesztették át a korábbi gestaredakciót: ez az 1192 és 1210/1212 között készült átdolgozás hatott Anonymusra. c) A 13. század folyamán a gestatörzs két bővülésével is számolhatunk: 1192 és 1210/1212 között került sor az első átdolgozásra, amelyet 1240 körül egy újabb interpoláció követett - utóbbi csupán a németellenes színezetű részleteket iktatta a gestába. d) Az előző megoldástól csupán halványan különbözik, ha két teljesen önálló redakciós fázissal számolunk: egy Anonymus előtti keresztény magyarok gestájával (a 13. század elején) és egy II. András- vagy IV. Béla-kori redakcióval. A Kristó kései véleményét tükröző Magyar historiográfia alapján kérdéses, vajon elvetette-e a kutató annak lehetőségét, hogy a keresztény magyarok történetének nevezett gestaátdolgozás Anonymus után is keletkezhetett — a két szöveg lehetséges kapcsolatára a 13. század eleji szerkesztést 1192 és 1240 (1237) közé helyező összefoglalás nem tér ki —, ám talán leginkább a c) lehető- 25 25 Kristó-. Magyar historiográfia i. m. 44., 65-66. - Az idézet helye: 66.
