Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
308 CSÁKÓ JUDIT ség az, amelyet a szegedi történész életműve utolsó szakaszában képviselni látszik. II. Érdemes ezen a ponton egy pillanatra elidőznünk a gestaszerkesztmény feltételezett redakciós fázisainál: ezeket a könnyebbség végett most a Magyar historiográfia alapján közlöm. Áttekintésében a Kálmán-kori ősgestát valló Kristó a következő átszerkesztésekkel számolt: 1. II. István-kori folytatás, 2. Álmos-ági folytatás (II. Géza vagy III. István idejében), 3. keresztény magyarok gestája (1192 és 1240 között), 4. 1240 körüli interpoláció (torzult Gizella-kép), 5. tatárjárás utáni átdolgozás (advena nemzetségek katalógusa), 6. V Istvánkori gesta (Ákos mester).26 Mindezt kiegészíthetjük még azzal, hogy Kristó korábbi dolgozataiban egy III. Béla-kori continuatio lehetőségétől sem zárkózott el teljesen.27 Míg a II. István idejében készült folytatás és az V István-kori gesta létét bizonyítottnak fogadja el a kutatás, addig arra nézve, hogy a 12. század első és a 13. század utolsó harmada között mikor kerülhetett sor további (át)szerkesztésre, a medievisztika csupán feltételezésekbe bocsátkozhat: az elmúlt másfél évszázadban napvilágot látott különféle hipotézisek Kristó elképzelésétől sokszor nem egy ponton eltértek.28 Abban a periódusban, amelyben a filológiai irodalom leginkább egyetlen átdolgozást valószínűsített — ezt III. István korára szokás helyezni —, Kristó két (ha az Álmos-ági folytatást III. Béla korára helyezzük, akkor három) redakciós fázist is gyanított. Mivel a krónikakutatás állásfoglalása korántsem egyértelmű a kérdésben, és fentebb a szegedi középkorász téziseit több ponton is problémásnak láttam, a következőkben azt kell megvizsgálnom, hogy vajon hány redakciós fázis látszik több-kevesebb egyértelműséggel körvonalazódni a 12. század utolsó harmadától a tatárjárásig ívelő periódusban. * Nézzük elsőként is, mi szólhat Kristó szerint egy, a 12. század végén - a 13. század elején lejegyzett gestaszerkesztés megléte mellett! A szegedi történész által felsorakoztatott főbb argumentumok a következők: 1. Ahogyan azt korábban jeleztem már, a keresztény magyarok gestájának hipotézisét felállító történész négy évtizeddel ezelőtt úgy látta, hogy Anonymus és Kézai közös motívumai alapján — és feltételezve azt, hogy a későbbi krónikásirodalomra a névtelen jegyző műve nem hatott — egy, a 12-13. század fordulóján keletkezett gestaszövegre következtethetünk vissza.29 26 Kristó GyMagyar historiográfia i. m. 28-49., 64-70. 27 Kristó Gy.-. Legitimitás és idoneitás i. m. 605-606.; Uő.: A történeti irodalom i. m. 97. 28 A szakirodalom eredményeinek áttekintését 1. Kristó Gy.: A történeti irodalom i. m. 19-22. 29 Kristó: Anonymus magyarországi i. m.
