Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
VOLT-E KRÓNIKÁSA II. ANDRÁSNAK? 305 utaló részletek is — szükségképpen közös írott hagyomány felhasználásáról vallanak.) A 12-13. századi gestaszerkesztések problematikája a Századok hasábjain 1974-ben megjelent, a legitimitás és az idoneitás kérdését taglaló részletes tanulmányában is foglalkoztatta a szegedi professzort: a dolgozat — bár homályosan felveti egy III. Béla-kori gestaátdolgozás lehetőségét -— ugyancsak egy 13. század eleji redakciót lát a leginkább körvonalazhatónak.20 Az első ízben 1978-ban publikált, a névtelen jegyző tollán felbukkanó vlach és római terminusok jelentéseinek szentelt tanulmányról nem csupán azért kell ehelyütt szót ejtenünk, mert újfent előkerült benne a 12-13. század fordulójára helyezhető gestaátdolgozás gondolata, hanem azért is, mert ebben az írásában Kristó már hangsúlyozta, hogy a szerkesztési fázis meglétére éppen az 1237-re minden bizonnyal elkészült Riccardus-féle szöveg lehet a bizonyítékunk. A domonkos jelentésben említett keresztény magyarok gestáját azonosította a szegedi középkorász a vélelmezett krónikaredakcióval.21 A magyarországi gestaszerkesztéseket vizsgálva Kristó néhány évvel korábban felhasználta már a domonkos jelentés szövegét: ekkor, 1974-ben Riccardus beszámolója, illetve a champagne-i Troisfontaines-i Alberik magyar vonatkozású információkban bővelkedő krónikájának tanúságtétele alapján egy 1235 körüli gestaszerkesztést tételezett fel. Ennek a redakciónak tartalmaznia kellett egyfelől egy, a Relatio Ricardi alapján is körvonalazódó rövid magyar őstörténetet, másfelől pedig Gizella királynénak a Gertrúd-merénylet hatására torzult portréját: azt a negatív vonásokkal felruházott királynéalakot, amellyel az 1251 előtt születetett és a magyar ciszterciektől szerzett értesüléseket is magába építő francia világkrónikában is találkozhatunk. A Gizella-kép átfestésére — szerinte — azért kerülhetett sor éppen ebben a korszakban, mert II. András uralkodása idején nem lett volna tanácsos a meggyilkolt Meráni Gertrúd bűneiről szólni: a királyné vétkeit ennek megfelelően a korábbi magyar gestát átdolgozó krónikás Szent István ugyancsak német származású feleségére vetítette vissza.22 A keresztény magyarok gestájáról Kristó hosszasabban húsz esztendővel később, a magyar történeti irodalom tatárjárás előtti fejlődéséről írt feldolgozásában fejtette ki véleményét: a krónikakompozíció szókincsére és stílusára épülő vizsgálatnak — mivel erről a munkáról a későbbiekben szólok majd — most csupán a leglényegesebb eredményeit emelem ki. Az a történetírói alkotás, amelyet a szegedi professzor Riccardus nyomán nevezett a keresztény magyarok gestájának, legvalószínűbben 1192 és 1210/1212 között — vagyis nagyjából Anonymus művével azonos időben —jöhetett létre. A Kálmán-kori ősgestával számoló Kristó úgy látta, hogy a II. István-kori continuatiot és az Álmos-ági át-20 Kristó Gyula-. Legitimitás és idoneitás: adalékok Árpád-kori eszmetörténetünkhöz. Századok 108. (1974: 3.) 585-621., kül. 605-618. 21 Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál. Századok 112. (1978: 4.) 623-661., kül. 653-657. A tanulmányt 1. még in: Uő.: Tanulmányok az Árpád-korról i. m. 132-190., 498-511., kül. 178-188. 22 Kristó Gyula-. Egy 1235 körüli Gesta Ungarorum körvonalairól (Riccardus és Albericus tanúsága). In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János - Székely György. Bp. 1974. (Memoria saeculorum Hungáriáé) 229-238.
