Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
VOLT-E KRÓNIKÁSA II. ANDRÁSNAK? 303 gondolkodtam el annak kérdésén, hogy rekonstruálható-e egy-egy apró részletében — közvetett módon, a krónikakompozíció szövege mellett más kútfők tanúságtételét is figyelembe véve — a II. András-kori írott tradíció. A problematikára ugyancsak ráirányította figyelmemet a hazai medievisztikában mesés adatai miatt kevéssé ismert Magyar-lengyel Vegyes Krónika (Chronicon mixtum, Chronicon Hungarico-Polonicum)13 magyarországi forrásainak tanulmányozása.14 Mi indokolja mindezek után, hogy elbeszélő hagyományunk 13. század eleji fejlődését — vagyis azokat a halovány sejtéseket, amelyeket egy II. András-kori krónikaíró működésével kapcsolatban megfogalmazhatunk — önálló dolgozatban mutassam be? Két okból is szükségét látom, hogy a problémát újfent elővegyem. 1. Egyrészt azért vélem fontosnak a kérdéskör ismételt tárgyalását, mert a tatárjárás előtti gestaátdolgozásokkal kapcsolatban magának Kristónak az álláspontja sem tekinthető egyértelműnek. Életművén belül a szegedi középkorász eltérő nézeteket fogalmazott meg annak vonatkozásában, hogy mikor is kerülhetett lejegyzésre a Riccardusnál említett keresztény magyarok gestája, de változni látszanak elképzelései azt illetően is, hogy a gestaszerkesztmény hány redakciós fázisával számolhatunk a 13. század első felében. 2. Indoklásra szorul továbbá, hogy miért feltételezek írásaimban — megjegyzem, Kristó kései álláspontjától eltérően — egyetlen 13. század eleji gestaátdolgozást: egy olyan krónikaredakciót, amely 1213 után, ám még II. András életében keletkezhetett. Szeretném elöljáróban jelezni, hogy a jelen dolgozatban feltett kérdésekre — már csupán azért is, mert elenyésző a valószínűsége annak, hogy a jövőben újabb, a vizsgálatokba bevonható gestakézirat kerül elő — végleges válaszok aligha lesznek adhatóak. Talán valamelyest nagyobb biztonsággal szólhatunk ugyanakkor a 12. század végének - a 13. század elejének elbeszélő hagyományáról, ha a szakirodalomban napvilágot látott teóriák néhány problémás pontjára rávilágítunk. MCCCI. Ed. Albinus Franciscus Gombos [- Csaba Csapodi]. I-IV Bp. 1937-1943. (repr. Bp. 2005- 2011) (a továbbiakban: CFH) I. 23-34. (107. sz.). A forrással kapcsolatban 1. Repertorium fontium historiae medii aevi. I-XI/4. Ed. Augustus Potthast - Raffaello Morghen - Girolamo Arnaldi. Roma 1962-2007. (a továbbiakban: RF) II. 167-168.; Almási Tibor: Albericus Trium Fontium. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk. Kristó Gyula. Szerk. Engel Pál - Makk Ferenc. Bp. 1994. (a továbbiakban: KMTL) 35.; Körmendi T.: Az Imre, III. László és II. András i. m. 151-157.; Régis Rech: Alberich of Troisfontaines [Aubrey], In: The Encyclopedia of the Medieval Chronicle. Ed. Graeme Dunphy et al. I—II. Leiden-Boston 2010. (a továbbiakban: EMCh) I. 23. 13 Chronicon Hungarico-Polonicum. Ed. Iosephus Deér. In: SRH II. 289-320.; Chronica Hungaro-Polonica. Pars I. Textus cum varietate lectionum. Ed. Béla Karácsonyi. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica. XXVI. Szeged 1969. (a továbbiakban: ChHP) Magyar nyelvű fordítását 1. A lengyel-magyar vegyes krónika. Ford. Tóth Péter. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica 9. (2004: 4.) 223-242. A forrásról Id. RF III. 353.; Ryszard Grzesik: Chronicon Hungarico-Polonicum (Hungarian-Polish Chronicle). In: EMCh I. 348- 349. 14 Csákó Judit: Néhány megjegyzés Albericus Trium Fontium krónikájának magyar adataihoz. In: Tiszteletkor. Történeti tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár 60. születésnapjára. Szerk. Mikó Gábor - Péterfi Bence - Vadas András. Bp. 2012. 515-526.; Uő.: A Magyar-lengyel Krónika és a hazai elbeszélő hagyomány. Századok 148. (2014: 2.) 287-334.
