Századok – 2015
2015 / 6. szám - FIGYELŐ - Karády Viktor: Társadalompolitika és zsidó vagyon a Horthy-korszakban a soá-ig: Ungváry Krisztián könyve kapcsán
FIGYELŐ Karády Viktor TÁRSADALOMPOLITIKA ÉS A ZSIDÓ VAGYON A HORTHY-KORSZAKBAN A SOÁ-IG Ungváry Krisztián könyve kapcsán1 A könyvet a legfontosabb összegzési kísérletek egyike gyanánt olvastam a Világháborúk közötti kor társadalom- és politikatörténetének tárgyában, melyek fókuszában a zsidóság magyarországi helyzete található. Lényeges előzményként legfőképp Randolph L. Braham nagymonográfiáját a magyarországi zsidó népirtásról (1981), Andrew C. János összegzését (The Politics of Backwardness, 1982), Gyurgyák János politikai eszmetörténeti szintézisét (2001), Götz Aly és Christian Gerlach alapművét az itteni Holokauszt társadalomtörténeti összefüggéseiről (2002) vagy Komoróczy Géza monumentális magyarországi zsidóságtörténetét (2012) emlithetném. Ezeknek a külön-külön saját jogon több szempontból úttörő kutatásoknak sorában sajátos helyzetet foglal el Ungváry munkája, melynek témája szigorúan a zsidóellenes társadalompolitika alakváltozásai köré szerveződik 1919 és 1945 között, visszanyúlva a liberális monarchia évtizedeire. Minden bizonnyal igazat lehet adni a szerzőnek, aki bevezetőjében részletesen utal témája szempontjából majdnem minden fontos kortárs szerzőre (bár A. C. Janos-ra nem, míg Komoróczy műve már Ungváry könyvének lezárása után kerülhetett a könyvpiacra), hogy „A társadalompolitika és a faji alapú kirekesztés közötti összefüggéseket szinte egyetlen magyar szociálpolitikával foglalkozó szerző sem tárgyalta” (7.). Csak Ferge Zsuzsa 1986-os könyvét említi kivételként. Márpedig ezek az összefüggések Ungváry számára elengedhetetlenek ahhoz, hogy a zsidó népirtás a Bibó-féle „rossz társadalmi összeszerveződésen” alapuló szociológiai elmélethez kapcsolódva (9. o.) integrálható lehessen az ország történelmébe másképp mint valami rendhagyó, értelmezhetetlen, irracionális beütés. Ez az alapkoncepció — melyet a Holokauszt irodalomban a ‘funkcionalista’ nézettel lehet rokonítani —, azonban csak tematikus vezérfonalát nyújtja a könyvnek, anélkül, hogy a szerző az uralkodó elit politikai mezőjében a zsidósággal kapcsolatos álláspontokat, terveket, akciókat és lépéseket megpróbálná szigorúan valami leegyszerűsített sémára erőltetni. Ellenkezőleg, előadása finomra hangolt, pontos politikatörténeti helyzetképet nyújt a témába vágó s do-1 A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon (Pécs-Budapest, OSzK - Jelenkor kiadó, 2013).
