Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
SZOVJET CSAPATKIVONÁS MAGYARORSZÁGRÓL 147 150 milliót). A javaslat az volt, hogy a szovjet hadsereg a későbbiekben fizessen bérleti díjat, és továbbra is terhelje őket az ingatlanok állagmegóvási, karbantartási kötelezettsége, de adjanak lehetőséget a magyar szakemberek számára, hogy ellenőrizzék ezek teljesítését. A szovjet Tervhivatal elnökének átadott feljegyzés tartalmazta azt a magyar változtatási igényt is, hogy módosítsák az 1981. október 3-án megkötött egészségügyi egyezményt és a jövőben a szovjet állampolgárok részére viszonossági alapon biztosított ingyenes egészségügyi ellátás, ambuláns vagy kórházi kezelést ne terjesszék ki az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok tagjaira és hozzátartozóira, hanem ellátásukról az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal külön kössenek megállapodást.120 A magyar fél számára külön terhet jelentett az az — évi mintegy 20 millió Ft — összeg, amelyet a szovjet csapatok által okozott balesetek következményeként — szovjet kártérítés hiányában — táppénz, rokkantsági nyugdíj, árvaellátás stb. címen kellett a költségvetésnek kifizetnie. Gondot okozott a kommunális-, közüzemi, postai szolgáltatások, illetve ipari, építőipari teljesítések ellenértékének késedelmes kiegyenlítése is. A százmilliós nagyságrendet meghaladó tartozások a közüzemi vállalatoknál, gazdálkodó egységeknél pénzügyi nehézségeket okoztak, miközben „az ezzel összefüggő hangulati elemek károsabbak az egyébként jelentős fizetési lemaradásoknál.”121 Mivel ezeket a problémás kérdéseket a Magyar-Szovjet Vegyes Bizottság szovjet egyetértés hiányában nem tudta megoldani, a magyar fél az 1957. május 27-én megkötött egyezmény 17. cikkének figyelembevételével kormányszinten javasolta megtárgyalni. A szovjet fél válasza az OT elnökének levelére csak 1990. február végén érkezett meg, amikor már javában folytak a csapatok végleges és teljes kivonulására vonatkozó egyezmény előkészítő tárgyalásai. Tekintettel arra, hogy a felvetett gazdasági-pénzügyi jellegű kérdések mindenáron történő rendezésére irányuló törekvés esetleg megnehezítette vagy végső esetben meggátolta volna a csapatkivonási egyezmény megkötését, a magyar fél az 1990. február 26-28-ai tárgyalásokon eltekintett ettől. A szovjet féllel abban egyeztek meg, hogy az elszámolási problémákat a kivonás során felmerülő gazdasági kérdésekkel együtt fogják kezelni, és a későbbiekben arra visszatérnek. A március 10-ei Egyezmény a csapatkivonás határidejének és ütemezésének meghatározására koncentrált, a vagyonjogi és pénzügyi kérdéseket külön megállapodásban kívánták rendezni. A kölcsönös követelések az Egyezmény aláírása után váltak ismertté. Szovjet részről kompenzációra tartottak igényt a saját pénzeszközökből megvalósított valamennyi objektumért. Amennyiben ennek a magyar fél nem tett volna eleget, úgy kérték, járuljon hozzá, hogy az átvételre nem kerülő objektumo-120 A szovjet alakulatok katonái társadalombiztosítási járulékot nem fizettek, viszont becsült adatok szerint a Déli Hadseregcsoport tagjai és hozzátartozói egészségügyi ellátási költsége és a kiváltott gyógyszer receptek támogatása évi 270-300 millió Ft-ot tett ki. A TB Igazgatóság önállóvá válása miatt a társadalombiztosítási szolgáltatások díját is az állami költségvetésből kellett fedezni. 121 MNL OL XIX-A-88 01509/IV/1989. (2. d.) A magyar fél javaslata az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet alakulatok pénzügyi elszámolására. (Melléklet Kemenes Ernő leveléhez.)
