Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
148 BARATH MAGDOLNA kat saját hatáskörben értékesíthessék, illetve vegyes vállalatba apportként az ingatlan tulajdonjogát bevihessék. Ezzel kapcsolatban a magyar fél úgy foglalt állást, hogy tulajdonjoggal a szovjet fél Magyarországon nem rendelkezik, így azt apportként nem viheti be, másrészt csak az általa hasznosíthatónak tartott ingatlanok után tartozik kompenzációval. A magyar kormány a szovjet követeléssel szemben az elmaradt állagmegóvási feladatok kompenzálására tartott igényt, illetve a szovjet csapatok által okozott környezeti károk miatt lépett fel pénzügyi követeléssel. Külön vizsgálatot tartottak szükségesnek arra vonatkozóan, hogy a szovjet csapatok által használt műemlékekben, illetve azok berendezésében okozott károk miatt keletkezett pénzügyi követelés hogyan érvényesíthető. Gondot jelentett a járandóságszerű (a szovjet csapatok, illetve állományukba tartozó személyek által okozott balesetek miatt keletkezett) pénzügyi kötelezettségek, illetve egyéb károk elismertetése is. Taktikai okokból a magyar fél a tárgyalások kezdeti szakaszában nem vetette fel a szovjet csapatok 1949-1956 közötti pénzügyi támogatását, illetve az 1956-os harci cselekmények által okozott károk megtérítését sem.122 Az 1990. február 1-2-ai tárgyalásokon külön munkacsoportban megbeszéléseket folytattak a pénzügyi-elszámolási kérdésekről, valamint azokról a korábban átadott magyar javaslatokról, amelyek a szovjet csapatoknak a kivonás időszakában történő ellátásával függtek össze. A véleménycsere eredményeképpen abban állapodtak meg, hogy a szovjet fél a kormányközi egyezmény aláírásáig átadja az általa használt objektumok listáját, az általa számított — a szovjet eszközök felhasználását figyelembe vevő — érték megjelölésével, illetve a csapatkivonás befejezéséig rendezik az összes objektum átadásával-átvételével kapcsolatos pénzügyi kérdéseket. Az értékelés a kivonás ütemével összhangban objektumonként történt volna. Az elszámolás kérdésében azonban jelentős véleménykülönbség mutatkozott a két tárgyalócsoport között. Míg szovjet álláspont szerint az elszámolásnak minden egyes objektum átadása után meg kell történnie, magyar részről ragaszkodtak ahhoz, hogy az elszámolást a teljes pénzügyi mérleg összeállítása után kell elvégezni.123 A tárgyalófelek megállapodtak, hogy a kivonásról szóló kormányközi megállapodás aláírásáig közösen kidolgozzák és egyeztetik a Déli Hadseregcsoport által használt objektumok leltározásának, értékelésének metodikáját, majd az aláírást követően magyar-szovjet munkabizottság alakul, amely elvégzi ezt a feladatot. (A tárgyalások elhúzódása miatt erre csak 1991. április 8-án került sor.) Az Országos Tervhivatalban 1990. február 19-én megbeszélésre került sor a Honvédelmi Minisztérium, a Kereskedelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőinek részvételével. Megállapodtak abban, hogy az át-122 MNL OL XIX-A-88 Feljegyzés Kádár Béla miniszter részére: A szovjet csapatkivonással kapcsolatos gazdasági-, pénzügyi elszámolási kérdések áttekintése, 1990. július 16. 123 MNL OL XIX-A-88 sz. n. (2. d.) Emlékeztető a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok teljes kivonásával kapcsolatos gazdasági-pénzügyi kérdésekkel foglalkozó munkacsoport megbeszéléseiről, 1990. február 2.
