Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
SZOVJET CSAPATKIVONÁS MAGYARORSZÁGRÓL 145 Az egyezmény alapján 90 helyőrségből — azon belül 65 laktanyából — kellett a csapatkivonást végrehajtani.113 A demokratikus választások nyomán létrejött új kormány 1990. június 25-én újra tárgyalta a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos intézkedéseket. A 3093/1990. sz. kormányhatározat intézkedéseit megerősítette, illetve néhány helyen pontosította. Eszerint a szovjet csapatkivonással kapcsolatos feladatok végrehajtásának komplex módon történő összehangolására alakult Tárcaközi Bizottságnak kellett jóváhagynia a visszahagyott készletek, valamint egyéb személyi tulajdonú ingóságok értékesítésére vonatkozó szabályokat, és elő kellett segíteni azok végrehajtását. A kormánymeghatalmazott feladatává tették a parlamenti pártok folyamatos tájékoztatását, egyúttal utasították Annust, hogy 1990. november 30-ig készítsen jelentést a Minisztertanácsnak a csapatkivonás helyzetéről.114 A kormány döntése alapján a kiürített objektumok mintegy 60%-a önkormányzati hasznosításra került, a többi központi kezelésben maradt. A kivonulás hivatalos megkezdése utáni 15 hónapban (1990. március 12. és 1991. június 19. között) összesen 1547 vasúti szerelvény (34.541 vasúti kocsi) szállította a Szovjetunióba a Déli Hadseregcsoport eszközeit, katonáit. 44.668 katonát, polgári személyekkel, családtagokkal együtt 100.380 főt kellett hazajuttatni.115 Az utolsó katonavonat 1991. június 16-án hagyta el hazánkat a záhony-csapi határállomáson. Az utolsó távozó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport egy évvel korábban kinevezett parancsnoka volt, aki civilben, diplomata útlevéllel június 19-én 15 óra 01 perckor hagyta el Magyarország területét ugyancsak a záhony-csapi határállomáson. Elszámolási viták Már az 1989-es részleges csapatkivonás során felvetődtek olyan problémák, amelyek előrevetítették, hogy a pénzügyi kérdésekben nem lesz egyszerű a megállapodás. A kormány 1989 júliusában megbízta az Országos Tervhivatalt a szovjet csapatok itt-tartózkodásával kapcsolatos pénzügyi helyzet felülvizsgálatával. Az OT az érintett tárcák bevonásával elemezte a megszállás pénzügyi és egyéb vonzatait, megállapította a magyar pénzügyi ráfordítás nagyságát és meghatározta, hogy melyek azok a területek, ahol az 1958. április 1-jei Egyezmény felülvizsgálatát kezdeményezheti a magyar fél.116 A Minisztertanács 1989. július 17-én tárgyalta meg a Pénzügyminisztérium előterjesztését, amelyben a tárca a pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos magyar-szovjet tárgyalásokról adott közbenső tájékoztatót, mivel már akkor látható volt, hogy a vitás kérdések megoldása hosszabb időt vesz majd igénybe. 113 Endrédy István könyvében tételesen felsorolta a helyőrségeket és az objektumokat. Endrédy I.: A szovjet csapatok kivonása Magyarországról... I. m. 23-27. 114 MNL OL XIX-A-88 (1. d.) A Minisztertanács 3223/1990. sz. határozata. 115 MNL OL XIX-A-88 1394/92. (7. d.) Feljegyzés Annus Antal altábornagy, kormánymeghatalmazott részére: A csapatkivonással kapcsolatos fontosabb számszerű adatok, 1992. június 17. Ezeket az adatokat közli Endrédy István is. Endrédy i.m. 19-20. 116 MNL OL XIX-A-88 26/10-a/25/90. Feljegyzés Kádár Béla miniszter részére: A szovjet csapatkivonással kapcsolatos gazdasági-, pénzügyi elszámolási kérdések áttekintése, 1990. július 16.
