Századok – 2015
2015 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: Túlélés vagy megújulás? Himfy Ferenc káplán és a katolikus alsópapság szerveződései az 1940-es, 1950-es évek fordulóján
AZ ALSÓPAPSÁG AZ 1940-ES, 1950-ES ÉVEK FORDULÓJÁN 1455 mánnyal való tárgyalási szándékát, és azt, hogy milyen témákat vetetnének napirendre. Grősz — Himfy elmondása szerint — átvette a dokumentumokat, beleolvasott, majd azt mondta, ő maga is ilyen kérdésekkel foglakozik. A már ismét letartóztatott Juhász Miklós a Himfy Ferenc ügyében 1958. június 19-én tett vallomásában is megerősítette, hogy 1956 novemberében-decemberében készült egy olyan tervezet, amely az alsópapság kívánságait és javaslatait foglalata össze, s ezt Himfy és Bulányi elvitték Grősz Józsefhez. Bulányi ugyanakkor ebben a vonatkozásban megtagadta a vallomástételt. Ezt a mozzanatot a hatóság oly mértékben fontosnak tartotta, hogy még az 1961-es letartóztatások alkalmával is visszatértek e dokumentumok keletkezésének körülményeire pl. Ikvay László, Lénárd Ödön kihallgatásakor.34 A Grősz József hagyatékában lévő, immár kiadott iratgyüttes (Kísérőlevél a budapesti papságnak a püspöki karhoz intézett beadványához, A budapesti papság javaslata a püspöki karhoz egy papoknak szóló körlevél tartalmáról, A budapesti papság javaslata a püspöki karhoz egy híveknek szóló körlevél tartalmáról, A budapesti papság hívekhez szóló körlevéltervezete, A budapesti papság témajavaslata a püspöki karhoz az egyház és állam viszonyának rendezése ügyében) Kálmán Peregrin feltételezése szerint a Regnum Marianum papjainak körében készülhetett.35 Amennyiben feltételezését elfogadjuk, valószínűsíthető, hogy 1956 késő őszén a budapesti alsópapság körében több csoport is foglalkozott az állam és egyház viszonyának a közel jövőben történő újraszabályozásával.36 Bulányiék 1956 őszén tehát nemcsak követték az eseményeket, hanem igen határozott koncepcióval rendelkeztek, ennek előzményei pedig legalább 1951-ig vezethetőek vissza. Ekkor keletkezett ugyanis a Papi rekollekciós elmélkedések című dokumentum, amelyet szerzői bizonyosan az 1951. július 21-i 34 ÁBTL 3.1.9. V-146786/14 és ÁBTL 3.3.5.-0-12893/4 Konspirálók 35 Dokumentumok Grősz József kalocsai érsek hagyatékából, 1956-1957. Kiad. Kálmán Peregrin. Szent István Társulat - Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Bp. 2011. 287-294. 36 Kálmán Peregrin a Werner Alajos és társai ügy vizsgálati anyaga alapján feltételezi, hogy 1956 nyarán Emődi László kezdeményezésére készült egy tervezet, amely a katolikus egyház követeléseit foglalta össze. A regnumista atyák aztán megszervezték, hogy az Esztergomi Főegyházmegye őszi koronáin minden esperesi kerületben felolvassák és megtárgyalják ezt a dokumentumot. (Grősz József i. m. 32-33.) Ezen a ponton érdemes Rózsavölgyi László vallomását idézni: „A gyűlés előtt hetekkel Emődi — aki akkor valamelyik üzemben munkásként dolgozott — elkészítette, illetve legépelte azokat a kérdéseket, amelyekről, úgy tartotta, hogy a korona-gyűlésen fel kell vetni. Ezt egy regnumi közösségi találkozón meg is beszéltük. Tudomásom szerint a többi regnumos is ismerte az Emődi által kidolgozott kérdéseket és azokkal egyet értett. A közösségi megbeszélésen megállapodtunk abban, hogy a regnumos papok saját esperesi kerületükben a korona-gyűlésen hasonló szellemben fognak felszólalni. A dél-budai esperesi kerületben engem bíztak meg a megbeszélt kérdések felvetésével. Úgy tudom, hogy Csiszár Ferenc — aki más esperes kerületbe tevékenykedett — is elkészült az elmondandó felszólalásával.” (BFL XXV 4.f. 1961-9228. 264. doboz 1287.skk.) Rózsavölgyit a vallomástétel alkalmával szembesítették az „Elöljáróban” kezdetű dokumentummal, amely a peranyag bizonyítékai közt is megtalálható. Ez a szöveg nem azonos a Grősz hagyatékban talált irategyüttes egyikével sem, sőt még csak nem is emlékeztet azokra, ez persze nem zárja ki Kálmán Peregrin feltételezését, hogy a kalocsai érsekhez eljuttatott és 2011-ben közreadott dokumentumok megszövegezői a Regnum közösségéhez tartoztak, de a vizsgálati anyagban olvasható vallomások nem erre az irategyüttesre vonatkoznak.