Századok – 2015
2015 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: Túlélés vagy megújulás? Himfy Ferenc káplán és a katolikus alsópapság szerveződései az 1940-es, 1950-es évek fordulóján
1454 VOLGYESI ORSOLYA aki Bulányiék letartóztatása ellenére sem volt hajlandó abbahagyni a fiatalokkal való foglalkozást, ekkor külön is vált Görög Lenkééktől. Görög Lenke azonban 2 hónapra Tiszaigarra utazott, így az általa irányított csoportmunka csak 1953-ban indult újra. Himfy 1953 őszén kezdett el újra előadásokat tartani a feloszlatott KLOSZ csoportjainak. Minderre így emlékezett vissza: „1952-ben Bulányit és még nyolc más kollégát (nem is biztos, hogy mindet fel tudom sorolni): Török Jenő, Vácz Jenő, Boros Pista, Kerkai Jenő, Kerkai Gyuri (ők testvérek voltak) - ezeket elvitték.28 Letartóztatták őket, és súlyos büntetést kaptak azon az alapon, hogy ez államellenes szervezkedés. A legnagyobbat Bulányi kapta: valahogy megérezték az ő vezető szerepét, ezért életfogytiglani kapott. De csak úgy röpködtek a 15, 14 évek, azt hiszem 8 esztendő volt a legkisebb. Természetesen ez bennünket is befolyásolt, és ekkor egy ideig rendkívül lapultunk, csöndben voltunk, nem csináltunk összejöveteleket.” Bulányiék letartóztatása után — az ő vallomásuk nyomán — az államvédelem „Katolikus Lányok” címen nyitott dossziét,29 és többek között Görög Lenkét és Fekete Gabriellát figyelték meg, letartóztatásukra és elítélésükre két külön perben azonban csak később került sor: Feketét 1955 decemberében, Görögöt pedig 1956 januárjában vették őrizetbe.30 Feketéék perét egykorúan a hatóságok egyébként második Bulányi-perként is emlegették.31 Miután 1956 októberének végén megnyíltak a börtönök, a Bulányi-per elítéltjei is szabadlábra kerültek. Ezt követően 1956 novemberében a piarista rendházban több megbeszélést is tartottak, Himfy Ferenc vizsgálati anyagában mindezekről fontos részleteket olvashatunk. Himfy úgy emlékezett, a feltehetőleg november 12-i találkozón rajta kívül Kerkai György, Ikvay László, Juhász Miklós, Eglis István és Bulányi vett részt. Kerkai arról beszélt, hogy az AC-t és a katolikus ifjúsági szervezeteket milyen elvek alapján kellene újjászervezni, ennek kapcsán Kerkai egy hatoldalas tervezetet olvasott fel.32 Arról is beszéltek, hogy a kormány és a püspöki kar közötti tárgyalások keretében milyen kívánságok merülhetnek fel az egyház részéről: a szerzetesrendek részbeni visszaállítása, kórházi lelkészségek szervezése, katolikus ifjúsági szervezetek működésének jogi feltételei, egyetemi lelkészségek újbóli felállítása, katolikus nyomdák létrehozása. Miután ezeket a követeléseket megszövegezték, úgy határoztak, eljuttatják Grősz Józsefhez. Himfy úgy emlékezett, a tervezetet Bulányi tisztázta le, és 1957 januárjában ketten vitték el Grőszhöz (és Csávossy Elemérhez, a jezsuita rend tartományfőnökéhez) egy körlevéltervezettel együtt.33 A körlevélben a püspöki kar a hívek tudomására hozta volna a kor-28 Kerkai György és Vácz Jenő jezsuitákat, akik egyébként szintén bekapcsolódtak Bulányiék munkájába, csak 1955 őszén tartóztatták le. Őket a Tamás János és társai perben ítélték el (1. Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban BFL) XXV4.f-1957-2943), Kerkai Jenőt pedig már jóval korábban 1949-ben elítélték. 29 ÁBTL 3.1.5.-0-10202 Katolikus lányok 30 Gerstner Ida és társai peranyagát 1. BFL XXV 4.Í.-1956-006107 31 Fekete Gabriella és társai peranyagát 1. BFL XXV 4.f. -1956-0060999 32 Himfy vallomása szerint ennek egyik eleme volt, hogy a szerzetesrendek által létrehozott és irányított mozgalmak nem lennének alárendelve az AC-nak. 33 Feltehetőleg ezt a dokumentumot közli Koltai András. L. A magyar piaristák 1956-ban. Forrásgyűjtemény. In: A katolikus egyház 1956-ban. Szerk. Rosdy Pál. Új Ember, Bp. 2006. 209-210.