Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
1436 KISS DAVID helyzetről, tehát nyilván tartottak a testület számára kényelmetlen megnyilvánulásoktól, de azt nem ők akarták elrendezni. E mellett az illetékes területvédelmi és hadkiegészítési parancsnoksággal is kontaktust kellett kialakítani a területi szerveknek, az egységparancsnokságoknak a legközelebbi MN alakulattal. Tájékoztatniuk kellett őket a biztonsági helyzetről, meg kellett állapodniuk a kapcsolattartás módjáról, és a segítségadásról is, az objektum elleni támadást, stb. azonnal jelenteni kellett.170 Fegyvert ugyanakkor nem lehetett kiadni, és a tartósan kint lévőket be kellett vonni, a lőszertárak, stb. kulcsát páncélszekrényben kellett tárolni. A kiképzést szüneteltetni kellett, a testületet riasztani, illetve magasabb harckészültségbe helyezni csak elemi csapás, ipari katasztrófa, az országot vagy a parancsnokságot ért támadás esetén lehetett. Az állomány hangulatát és feltöltöttségét figyelemmel kellett kísérni, erről minden nap a MOP Harckészültségi és Kiképzési Osztályra tettek jelentést.171 Az MSZP határozatát követően a gazdálkodás területén elkezdődött egyfajta osztogatás. Hirtelen lett keret a 13. havi bér gyors kifizetésére, amelyet október 9-én engedélyezték is azoknak, akik október 31-én is munkaviszonyban állnak majd, és nem kaptak fegyelmit. Folyó hó 15-ig ki kellett fizetni őket. E mellett a ruházati normát is felemelték172 és a testület gépkocsijainak a „privatizációja” is elkezdődött, ezt tanúsítja Borbély Sándornak Beck Tamás kereskedelmi miniszternek írott levele is, amelyben öt darab autó feláras, soron kívüli értékesítésére kért engedélyt a hivatásos állomány helyzetének a rendezésére hivatkozva.173 Az október 12-én való fokozottabb készenélt elrendelése mindenképpen azt jelenti, hogy a legtöbben nem számoltak a testület megszüntetésével és az említett kifizetések sem jelenthették feltétlenül ezt. Mindettől függetlenül a Minisztertanács foglalkozott a testülettel 1989. október 16-án. Ezen Kárpáti Ferenc ismét felvetette a tárcaközi bizottság javaslata alapján az „átalakítást”, a hadsereg mellett a milícia egy területvédelmi erő lett (a valóságban maradt) volna. A békében katasztrófavédelmi feladatokat láttak volna el. A fegyverük a hadseregnél lett volna elhelyezve, katonai kiképzésben akarták őket részesíteni. A következő elnevezéseket javasolták: Nemzeti Őrség, Népőrség, Önkéntes Védelmi Erő.174 Békében a HM, háborúban a Honvédelmi Tanács, illetve a Ve-170 Uo. 171 A 0036/1989. sz. 1989. szeptember 28-i mopk. 1. helyettesének intézkedése hatályát vesztette. (MNL OL MOP M-KS-295-1 370. d. 2. ő. e. Dósa István mopk. 1. helyettesének 041/1989. sz. intézkedése 1989. október 12. Az éberség fokozása, biztonság fenntartása tárgyában 172 MNL OL MOP M-KS-295-1 370. d. 2. 8. e. Barta Gyula mopk. helyettesének 39/1989., és 40/1989. sz. intézkedése 1989. október 9. 173 MNL OL MOP M-KS-295-1 369. d. 1. 8. e. 174 A Népszabadság 1989. október 13-i számában tudósított a tervezetről. Több dolog érdekes ezzel kapcsolatban. Elképzelhetőnek tartom, hogy a kormány tagjainak nagy része sem volt tisztában a Munkásőrség feladataival, hiszen akkor a háborús területvédelmi, és a békeidőszakban lévő katasztrófavédelmi feladatokat nem úgy tálalták volna nekik, mint ha ez a Munkásőrség számára teljesen új lenne. Az elnevezéseknél a MOP korábban összeszedett javaslatait vették elő. A Magyar Nemzet október 18-i számában arról írt, hogy sok munkásőr átlép az önkéntes területvédelmi erőbe. A fegyveres szerveknél bevezetett megerősített őrségről is tudósítottak.
