Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
A MUNKÁSŐRSÉG UTOLSÓ HÓNAPJAI 1437 zérkar irányította volna őket. A megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság vette volna át a jelentkezőket, nekik katonai egyenruhát terveztek adni. A milícia-jelleget meg akarták tartani, de a hadseregre vonatkozó szabályok lettek volna rájuk is érvényesek. Ez nem valósult meg, később az országgyűlés sem fogadta el, ez a Munkásőrség burkolt átmentését jelentette volna.175 Végül az MT megszövegezte a 3292/1989. számú határozattervezetét176 a testület megszűntetéséről, amit végül nem adtak ki,177 de miután az 1989. évi XXX., a Munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényt a parlament elfogadta, a kormány megalkotott egy rendeletet a felosztás módjáról, amelynek bizonyos elemeit ez a tervezet is már tartalmazta. így elképzelhetőnek tartom, hogy félhettek attól, hogy az országgyűlés nem fogadja el a törvényt, ezért inkább határozat formájában akarták kezdetben szélnek ereszteni a milíciát. Természetesen kérdéses, hogy ez mennyire lett volna kikezdhető, és így mennyire okozhatott volna felfordulást. Nyilván ezt ők is mérlegelték, így a törvény megalkotása mellett maradtak. A MOP iratai között lévő dokumentum alján az 1989. október 16-i dátum és Németh Miklós sajátkezű aláírása szerepel.178 Ebben a HB vezetőjét tervezték megbízni a feladat végrehajtásával. A Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetése, vagyonának zárolása szerepelt ebben. A fegyvereket és az objektumokat a honvédség kezelte volna. Az is nyilvánvaló, hogy nem bíztak teljes mértékben a Munkásőrségben. A feloszlatásban az is szerepet játszott, hogy az MSZMP összeomlása után rengetegen írták alá a népszavazási kezdeményezést, még október 5-ig csak 20 ezer aláírás gyűlt össze. Utána három nap alatt 60 ezer.179 Az MSZMP-ben és a kormányban komoly viták lehetettek még ekkor is ezzel kapcsolatban, ezt a „törvénykezés” mellett Markovics visszaemlékezése is érzékelteti: „...mit beszéltek meg a Németh Miklós, meg a Grósz, meg tudom én, hogy milyen viták... Mert azokon én nem vettem részt. Nem hívtak meg, ma-175 Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszűntetése i. m. 189-226. 176 A magyar Közlönyben nem jelent meg, és Kárpáti Ferenc visszaemlékezésében sem ír erről. (Kárpáti Ferenc: Puskalövés nélkül... Duna International Kiadó Bp., 2011. 155-156.) Markovics Ferenc valószínűleg ezt kaphatta meg Németh Miklóstól, mivel a kinevezéséről a parlamenti szavazás előtt értesült. A parlamenti folyosón Németh Miklós adott a kezébe egy okiratot. Markovics úgy emlékezett, hogy ez a XXX. törvény volt a Munkásőrség megszüntetéséről, és ebben benne volt, hogy ő lesz a felszámolásért felelős kormánybiztos. Ez azonban nem lehetett, mivel ez nem tartalmazza Markovics kinevezését, erről az október 16-i, említett dokumentum rendelkezik, illetve az október 29-i 107/1989. sz. MT rendelet. Mindebből látszik, hogy a megszűntetést és a feloszlatásnak a módját titokban akarták tartani, ameddig lehetett. (Az MT 107/1989. sz. rendelete Markovics Ferenc kormánybiztosi kinevezéséről Magyar Közlöny 1989. október 29. 76. sz., Az 1989. évi XXX. tv. a Munkásőrség megszüntetéséről, Magyar Közlöny 1989. október 21., A szerző interjúja Markovics Ferenccel, 2014. augusztus 25.) 177 De nyilvánosságra került, a Munkásőrök még ezt követően is bíztak abban, hogy átalakítják a testületet, erre bizonyos körökben volt is szándék, bizonyítja ezt Kárpáti Ferenc tervezete. (Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszűntetése i. m. 189-226.) Lényeges, hogy az ellenzék egy része már október 13-ra összegyűjtötte az aláírásokat, a közvélemény kutatások alapján lehetett tudni, hogy milyen eredmény lesz borítékolható a Munkásőrséggel kapcsolatban. 178 MNL OL MOP M-KS-295-1 558. d. 179 Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 496.
