Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
A MUNKÁSŐRSÉG UTOLSÓ HÓNAPJAI 1435 lényeges kiemelni, hogy a telefonálók tudták, hogy milyen szövegel, és milyen számon kell az egységparancsnokságokat felhívni. Valaki(k) olyan(ok) tehette(ék) mindezt, aki(k) tisztában volt(ak) a testület működésével. Nyilván nem lehetett véletlen az sem, hogy a kongresszust követően 8-án, október 31-i hatállyal Borbély Sándort saját kérésére, érdemei elismerése mellett felmentették.166 Ezt követően ugyanakkor két dologra kell felhívni a figyelmet. Elindult egy burkolt költekezés, és október 12-én a MOP-on és a jelentősebb munkásőr objektumokban fokozottabb készenlétet rendeltek el.167 Ez a testület elleni fokozódó nyomásnak, és az október 23-i ünnepnek, az aláírások összegyűjtésének is a következménye lehetett. A MOP ügyeleti központban ügyeletesi szolgálatot kellett működtetni. 1989. október 13-ától munkanap 16-08 óráig, hétvégén és ünnepnap is. Az ügyeletes parancsnoknak a MOP 238. számú polgári öltözetet kellett viselnie, tehát megint egyfajta rejtettség figyelhető meg, a hatfős MOP őrséget kellett irányítania, és a társszervekkel kapcsolatot tartania, a területi parancsnokságok jelentéseit fogadnia. Az országos parancsnok első helyettesének kellett jelentést tennie. Ugyanakkor a MOP osztályvezetőknek rögzíteniük kellett a hivatásos és a polgári állományúak tartózkodási helyét és elérhetőségüket, a saját tartózkodási helyüket és elérhetőségüket a főügyeletesnek kellett jelenteniük. A vezénylést október 13. és 31. között szabályozták, novemberre főügyeletes helyettesi szolgálatot vezényeltek. Zsadányi Lajos, Hölvényi Tamás, Ferenczy Ferenc, Bódi Lajos, Szabó József, Onger Vilmos, Szabó Károly, Gyurán Sándor, Novák Ferenc és Szilasi Imre lettek ebben az időszakban ügyeletes parancsnoknak vezényelve. A készenléti őrséget a MOP BMP a Parancsnoki Iskola és a Pest megyei parancsnokság adta.168 A MOP mellett a különböző objektumokban a következőképpen szabályozták a készenlétet. Ahol fegyvert, lőszert tároltak, 17 órától, pénteken 16-tól másnap 08.00 óráig, munkaszüneti napokon 24 órában őrszolgálatot kellett szervezni, ennek jellegét és nagyságát a helyi körülményektől tették függővé. Az „... őrségekbe szakmailag jól felkészült, kiegyensúlyozott, önmérsékletet tanúsító fizikailag legalkalmasabb munkásőröket... ” vezényeltek. A megyei, illetve az egységparancsnok helyetteseknek kellett a szolgálatok eligazítását végezniük. Az ünnep és a munkaszüneti napokon a hivatásos állomány látta el az ügyeletet. Ha ez nem volt megoldható, akkor az alkalmas társadalmi helyettes is bevonható volt a szolgálatba, vagy a területi szervtől lehetett hivatásos állományú személyt vezényelni. Az ügyeleteseknek a MOP-ra gyakrabban kellett bejelentkezniük. A hivatásos állomány elérhetőségét nyilván kellett tartani.169 A megyei és egységparancsnokságoknak fel kellett venniük a kapcsolatot az azonos szintű rendőri szervekkel, akiket reggel és este tájékoztatni kellett a 166 Germuska Pál: Odacsap a munkásököl? i. m. 439-482. 167 Ugyanezen a napon az MSZP országos elnöksége megtartotta az alakuló ülését, a Munkásőrségről a kongresszus állásfoglalását megerősítette. (Népszabadság 1989. október 12.) 168 MNL OL MOP M-KS-295-1 370. d. 2. ő. e. Dósa István mopk. 1. helyettesének 042/1989. sz. intézkedése 1989. október 12. „MOP parancsnoki ügyeleti és készenléti őrség vezénylése” 169 MNL OL MOP M-KS-295-1 370. d. 2. ő. e. Dósa István mopk. 1. helyettesének 041/1989. sz. intézkedése 1989. október 12. Az éberség fokozása, biztonság fenntartása tárgyában
