Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
SZOVJET CSAPATKIVONÁS MAGYARORSZÁGRÓL 141 december 12-ei ülésén, hogy kérjék a kormányt, folytasson tárgyalásokat a szovjet kormánnyal: 1990. december 31-ig vonja ki csapatait az ország területéről, arra hivatkozva, hogy megszűntek a csapatok itt-tartózkodásának mind politikai, mind katonai okai. A kivonulás szükségességét nem is vitatta senki, a határidőt viszont korainak tartották.91 Akkor a szovjet csapatok — gyakorlatilag az ország egész területét behálózva — 90 helyőrségben, azon belül 328 ingatlanon állomásoztak és kb. 46.000 hektárt foglaltak le. 1989 decemberében ismét Matvej Burlakov tábornok lépett a nyilvánosság elé és az MTI-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a szovjet kormány legújabb döntésének megfelelően 1990-ben újabb katonai egységeket vonnak ki az országból, és konkrét adatokat sorolt fel erre vonatkozóan. Ezek az adatok hangsúlyozottan a csapatcsökkentésre és nem a teljes csapatkivonásra vonatkoztak. Az utóbbiról Burlakov a következőképpen nyilatkozott: „A Varsói Szerződés tagállamainak illetékességi körébe tartozik az, hogy milyen gyorsan csökkenjen a szovjet csapatok állománya, hogyan és mikor történjen ezek kivonása. Mindez azonban szorosan összefügg az összeurópai fegyverzetcsökkentési és leszerelési folyamattal, valamint a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások helyzetével, előrehaladásával.”92 A szovjet csapatkivonás első ütemében viszont kivonták a Magyarország területén található szovjet atomfegyvereket is.93 A magyar katonai vezetésnek nem voltak pontos információi az atomtöltetek tárolásáról, minden ezzel összefüggő kérdés közvetlenül a szovjet hadsereg Hadászati Rakétacsapatok Főparancsnokságához tartozott.94 A tárolásukra szolgáló objektumot Nagyvázsony és Tótvázsony közelében, „Duna” fedőnévvel létesítették. (A Scud-B és Frog típusú szállítórakéták állomáshelye Dombóvár közelében, illetve Baj község határában volt.95) Az építkezéshez természetesen szükség volt a magyar hatóságok engedélyére, de a létesítményekről pontos ismeretekkel senki nem rendelkezett.96 91 Homor Gy.\ Szovjet csapatkivonás... i. m. 41. 92 Jövőre újabb egységek távoznak. Burlakov vezérezredes a szovjet csapatkivonásról. Népszabadság, 1989. december 29. 93 Kárpáti F: Puskalövés nélkül.... i. m. 78. Az pontosan még ma sem tudható, hogy az atomtölteteket mikor szállították Magyarországra. Szovjet kezdeményezésre az 1960-as évek második felében kötöttek megállapodást arról, hogy a szovjet hadsereg ilyen fegyvereket is tárolhat az országban. Magyarországon erről a megállapodásról csak a legfelsőbb párt- és kormányzati körök néhány tagja tudott, Kárpáti Ferenc is csak honvédelmi miniszteri kinevezését követően szerzett tudomást róla. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter állítása szerint kormányfővé választása után, 1987 júniusában tájékoztatta a kérdésről Grósz Károlyt. Utóbbi a Népszabadság 1991. április 22-ei számában erre így emlékezett: „Amikor miniszterelnök lettem, néhány héttel a kinevezésem után hivatalos információt kaptam a magyar, illetve az itteni szovjet katonai vezetéstől, hogy egy magyarországi bázison atomtölteteket tárolnak. Az információ után nem sokkal utaztam Moszkvába és arra kértem Gorbacsov főtitkárt, hogy a tölteteket vigyék el Magyarországról. Akkor ő erre ígéretet tett.” (A legszigorúbban őrzött államtitok. Volt szovjet atomfegyver Magyarországon. Népszabadság, 1991. április 22.) Ezt Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő ugyancsak megígérte Németh Miklósnak 1989. márciusi moszkvai találkozójuk alkalmával. Amikor azonban Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter az ígéret teljesítésének időpontja iránt érdeklődött Dmitrij Jazov hadseregtábornoknál, levelére nem kapott választ. 94 Kárpáti F: Puskalövés nélkül... i.m. 79. 96 Molnár Gy.: Megszállók homályban, i. m. 96 Kárpáti Ferenc könyvében pontosan leírja, hogyan nézett ki az objektum. I. m. 81-82.
