Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
142 BARÁTH MAGDOLNA 1989 novemberében tájékoztatta Borisz Sztukalin szovjet nagykövet a magyar vezetőket, hogy Moszkvában határozatot hoztak az atomtöltetek magyarországi elszállításáról, ami november 24-26-án meg is történt. Mindazonáltal a magyar katonai vezetés csak 1990. március végén léphetett a „Duna” objektum területére, amikor onnan már mindent leszereltek és elszállítottak.97 Mihail Mojszejev tábornok, szovjet vezérkari főnök egy esztendővel később 1990. október 26-án, Brüsszelben jelentette be, hogy a Szovjetunió befejezte az összes atomfegyver kivonását Csehszlovákia és Magyarország területéről.98 Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságai 1990. január 5-én együttes ülésükön tárgyalták a csapatkivonás kérdését. A képviselők sürgették, hogy mielőbb kezdődjön tárgyalás, és lehetőleg 1990 végéig történjen meg a szovjet csapatok teljes kivonása az ország területéről. Németh Miklós 1990. január 5-én levelet intézett Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnökhöz, és kérte, hogy a szovjet csapatkivonásról mielőbb — lehetőség szerint még 1990 januárjában — kezdődjenek meg az érdemi tárgyalások.99 Ennek ütemezéséről a magyar miniszterelnök és szovjet kollégája 1990. január 9-én a KGST szófiai ülésén állapodott meg.100 Németh Miklós a közvéleményt 1990. január 23-án az országgyűlés ülésén tájékoztatta. „...A kivonás menetrendjének a kidolgozása és az üggyel kapcsolatos további kérdések rendezése céljából a közeli napokban szakértői szintű magyar-szovjet tárgyalások kezdődnek Budapesten. Tegnap kaptam meg a szovjet miniszterelnök üzenetét, amelyben már a tárgyaló delegáció összetételét is kijelölte.”101 Ennek ellenére úgy tűnik, hogy 1989 végén - 1990 elején a szovjet katonai vezetés (és Gorbacsov is) még mindig csak csapatcsökkentésben gondolkodott. A Varsói Szerződés moszkvai találkozóján 1989. december 4-én — mondanivalóját közvetlenül Nyers Rezsőnek címezve — a főtitkár a következőket mondta: „De ez egy olyan kérdés, ami nagyon felelősségteljes hozzáállást követel. Tulajdonképpen mi már elkezdtünk dolgozni és a végkövetkeztetés feltehetően az volt, hogy az egyes országokban ezt a folyamatot talán gyorsabban végbe kell vinni, miután a szovjet katonák sűrűsége Magyarországon világviszonylatban a legnagyobb. Igen, az elvtársak Magyarországról kiszámították, hogy náluk jut a legtöbb katona egy négyzetkilométerre. Ezt is tudomásul veszem. De azt gondolom, hogy az elvet tartani kell - szeretném, ha bólintanátok, miként tegnap Busht is rávettem,102 hogy egyetértőleg bólintson - tartsuk meg a mérsékelt, a tárgyalásokra alapozott folyamat elvét. Véleményem szerint ez egy fontos kérdés, ahol az improvizációk nagyon veszélyesek volnának.”103 97 Kárpáti F: Puskalövés nélkül... i. m. 86-87. 98 Moiszejev vezérkari főnök: Magyarországon nincsenek többé atomfegyverek. Népszabadság, 1990. október 27. Borsits László vezérkari főnök ezt a kijelentés úgy kommentálta, hogy Magyarország területén nem voltak atomtöltetek, csak atomfegyverhordozó eszközök. Uo. 99 A levelet faximilében közreadja Kárpáti F: Puskalövés nélkül... i. m. 100. 100 Uo. 99. 101 M. Tóth György: Kivonási tünetek (3.) http://www.honvedelem.hu/cikk/26482/kivonasi-tunetek-(3) Letöltés ideje: 2015. január 3. 102 Gorbacsov az 1989. március 2-3-ai máltai találkozóra utalt. 103 Der Kreml und die Wende 1989. i. m. 576.
