Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
140 BARÁTH MAGDOLNA azt indítványozta a szovjet elnöknek, hogy az európai fegyverzetkorlátozásra vonatkozó új szovjet kezdeményezést konkrét lépéssel, nevezetesen a szovjet csapatok Lengyelországból, Magyarországról és Csehszlovákiából történő egyoldalú kivonásával tegyék hangsúlyosabbá. Sahnazarov szerint a kedvező nemzetközi hatás mellett e lépés elsősorban a kétoldalú államközi kapcsolatok alakulására gyakorolt volna hatást, hiszen az ezen országokban állomásozó egységek katonai jelentősége csekély, viszont jelenlétük „ingerlő” tényező, s ezen országok leendő új kormányai előbb vagy utóbb úgy is követelni fogják kivonásukat.89 Egy hónappal később az SZKP KB Nemzetközi Osztálya által a párt részéről összehívott szakértői csoport helyzetelemzése alapján készített, „Néhány végkövetkeztetés a magyarországi helyzet elemzéséből” című dokumentum hasonló véleményt fogalmazott meg: „Egységes vélemény uralkodott azt illetően, hogy a szovjet csapatok jelenléte Magyarország területén, ami számunkra semmiféle stratégiai jelentőséggel nem bír, végső konzekvenciájában a Szovjetunió ellen dolgozik, amennyiben a szovjetellenességet táplálja. Függetlenül saját akaratunktól, mind a jobboldallal, mind a baloldallal konfliktusba kerülhetünk. Abban a kérdésben, hogy milyen ütemben és milyen mértékben lehet a szovjet csapatok jelenlétét redukálni Magyarországon, különbözőek voltak a vélemények. Néhányan azt javasolták, hogy a dolgot egy nyilatkozatra kell redukálni, a csapatok kivonására vonatkozó tárgyalási készségünket illetően. Annak a szükségességéről is beszéltek, hogy gyorsan el kell távolítani a fájó sebeket (mint a debreceni légi támaszpont) és átállni a katonai bázisok elvére (az USA jelenlét mintájára néhány NATO országban). Beszéltek Magyarországnak a Varsói Szerződéshez fűződő kapcsolatáról is. Tagságának átalakítása ebben a szervezetben megkerülhetetlennek tűnik, nem csak egyes vezetők magatartása és a társadalomnak a semlegességre törekvése miatt. A tudósok véleménye szerint a szövetséges országok között Magyarországnak fűződik a legcsekélyebb érdeke a szövetségben maradni. Lehetséges Magyarország státusának megváltozása a Varsói Szerződésben francia minta szerint. Az a vélemény is elhangzott, hogy Magyarország a geopolitikai helyzet következtében a Szovjetunió katonai stratégiai érdekeire semmiféle veszélyt nem jelentene és a legszélsőségesebb lépés Magyarországnak a Varsói Szerződésből történő kilépése lenne.”90 Magyarországon a szovjet csapatok teljes kivonására vonatkozó követelés nyilvánosan először 1989 kora nyarán hangzott el. Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-ai újratemetésén elmondott beszédében Orbán Viktor, a FIDESZ vezetője a szovjet csapatok kivonásáról szóló tárgyalások azonnali megkezdését követelte. 1989 októberében a Magyar Radikális Párt és a Magyar Október Párt a budapesti szovjet nagykövetség előtt és a Szabadság téri szovjet emlékműnél követelték a szovjet csapatok azonnali kivonását. A magyar országgyűlésben Sebők János tábornok, Veszprém megye képviselője vetette fel azt a javaslatot az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága 1989. 89 Gorbacsov tárgyalásai magyar vezetőkkel. I. m. 281. 90 A dokumentumot közreadja: Der Kreml und die Wende 1989. Interne Analysen der sowjetischen Führung zum Fall der kommunistischen Regime. Hg.: Stefan Kamer-Mark Kramer-Peter Ruggenthaler-Manfred Wilke. Studien Verlag, 2014. 526-530. (Idézet: 529.)
