Századok – 2015

2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai

1418 KISS DAVID A fenti határozatoknak megfelelőn folytatódtak a tárgyalások, az I/6-os munkabizottság szeptember 20-án ült ismét össze. A Munkásőrséggel kapcso­latban megemlítették, hogy a szeptember 18-án ismertetett Pozsgay-javaslat rontotta a várható bizalomerősítő intézkedéseket, mivel e szerint 1990-ben is megmaradna a testület. így népszavazás kiírását indítványozták az országgyű­lési választások megtartását követően 60 napon belül abban az esetben, ha a testület nem szűnne meg az Országgyűlés szeptemberi ülésszakát követően. Erre úgy reagált az MSZMP tárgyalóbizottsága, hogy középszintű tárgyaláson elhangzott Pozsgay-javaslathoz fogja magát tartani. A bizottság mellett az EKA tovább ülésezett, ekkor már a Munkásőrséggel kapcsolatban a népszavazási kérdés megfogalmazása, illetve mindennek a megszervezése merült fel.95 Az I/6-OS bizottság következő ülésén már az MSZP nevében jelentek meg a képviselők, ők a korábbi megállapodásokhoz tartották magukat. A Munkásőr­séggel kapcsolatban az MSZP kijelentette, hogy jogtalannak tartaná, ha a tes­tület tagjait politikai vagy egyéb támadás érné. Ugyanakkor önálló, a kataszt­rófa elhárítás és a polgári védelem területén tevékenykedő, önkéntes, pártsemleges, nem fegyveres testület kialakítását támogatták a Munkásőrség­ből. Azt is megjegyezték ezzel kapcsolatban, hogy a kormány a következő héten olyan döntést fog hozni, amely biztosítékát képezi a demokratikus átmenetnek. A harmadik oldal és az EKA is a kormány döntését követően akart mindezzel ismételten foglalkozni.96 A következő ülésre október 25-én került sor, ekkorra a Munkásőrség fel­számolása elkezdődött, így az EKA levette ezt a kérdést a napirendről. Az ülé­sen Fodor Pál a harmadik oldal képviselője arra kérte az ellenzékieket, hogy számoljanak be a Jurta Színházban felállított Nemzetőrségről, és a rendező gárdákról. Ezzel kapcsolatban elmondták, hogy nincs fegyverük, létszámuk és tagjaik változnak.97 A reform című lap cikke szerint 1989. szeptember 1-jén állí­tották fel a Jurta Színházban az ideiglenes parancsnokságot, itt 29-30-a között tervezték a toborzást katonákból és volt 56-oskból.98 Később Nemzetőr Szövet­ség is alakult.99 Németh Miklós visszaemlékezése szerint a román forradalom­mal kapcsolatban — a dátumokból látva, valójában inkább az azt megelőző helyzet miatt — került elő a Nemzetőrség szervezésének a kérdése, Bíró Zoltán és Für Lajos ötlete volt.100 A fentiekből látható, hogy az ellenzék elég nehezen tudta elérni a Mun­kásőrség felszámolását, mindehhez szükség volt a népszavazási kezdeményezés elindítására, mint ahogy azt a későbbi fejezetekből is látni fogjuk. 3. 3. A Munkásőrség az NKA tárgyalások idején A Munkásőrségnél a május 8-i döntést követően leginkább azzal foglalkoz­tak, hogy az MSZMP-vel való látszólagos kapcsolataikat minél inkább meg-95 A rendszerváltás forgatókönyve VI. k. 673-678. 96 A rendszerváltás forgatókönyve VI. k. 679-686. 97 A rendszerváltás forgatókönyve VI. k. 687-691. 98 Reform 1989. szeptember 22. Az újságnál is kétkedve közölték le ezt a hírt. 99 Reform 1989. november 10. 100 A szerző interjúja Németh Miklóssal, 2014. augusztus 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom