Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
A MUNKÁSŐRSÉG UTOLSÓ HÓNAPJAI 1419 szüntessék, és a gazdasági problémáikat megoldják. Az MSZMP-től teljes elhatárolódásról szó sem volt, ugyanakkor ennek a látszólagos részét sem igyekeztek kezdetben végrehajtani. Május 10-én, két nappal később a „válással” kapcsolatos teendőket a következőképpen határozták meg. „A takarékosságra, a költségek kímélésére irányuló kezdeményezésekkel egyetért, azonban részünkről politikai hiba lenne, ha ezt napjainkban az MSZMP székházaiban, illetve más bázisaiban működtetett eszközeink kivonásával kezdenénk el. A Munkásőrség és az MSZMP szervei közötti viszonyt a kölcsönösen nyújtott szolgáltatások vonatkozásában 1990-re tisztázni kell.”101 Május 22-én rendelkeztek az MSZMP helyi távbeszélő alközpontjairól a Munkásőrséghez csatlakozó távbeszélő mellékállomások használatának megszűntetéséről is.102 Az MSZMP-től való elszakadás egyébként nem ment könnyen, hiszen sok esetben az egységek ugyanabban az objektumban voltak, mint a párt szervei. A fővárosban a Budapesti Munkásőr Parancsnokság (BMP) vezetője, Forró Dezső 1989. december 31-ében szabta meg a határidőt, amíg el kellett költözniük. A problémáikat az is tetézte, hogy sok esetben a vállalatoknál lévő egységek bérleti szerződését felmondták. A piliscsabai lőtér fejlesztését sem tudták megoldani.103 Vas megyében például 1989. június 1-jei hatállyal szűntette meg a Vas megyei pártszékház őrzését Borbély Sándor. A Vas megyei munkásőr vezetők felhatalmazást kaptak, hogy saját hatáskörben rendezzék a helyi pártszékházak őrzését.104 Nyilván, a többi megyében105 is hasonló utasításokat adhatott ki a parancsnok, és mindebből következett, hogy ha hivatalosan nem is, de nem hivatalosan továbbra is elláthatta a pártházak őrzését a testület.106 Az objektumok kérdése mellett lényeges volt az is, hogy a Munkásőrségre vonatkozó párthatározatok hatályon kívül helyezése miatt egyes szabályzatokat módosítottak. Ezek a „pártirányításra, a párt káderhatáskör érvényesítésé-101 Az „Engedjétek hozzám a gyermekeket!” -elvet a testületnél továbbra is fontosnak tartották. „Az úttörőszövetséget a jövőben is, mint a kommunista párt gyermekszervezetét kell számon tartani. Elvi, politikai kérdés, hogy a Munkásőrség szándéka és bátorsága az úttörő mozgalom támogatásában töretlen maradjon. ” Ugyanakkor 1989-ben már csak térítés ellenében álltak az úttörők részére a Munkásőrség központjai, a sátortáborhoz viszont eszközöket adtak át nekik. (MNL OL MOP M-KS-295-1 374. d. 6. ő. e. Vezetői koordinációs értekezlet (VKE) 1989. május 10.) 102 MNL OL MOP M-KS-295-1 370. d. 2. ő. e. Lovászi Imre MOP híradó ov. 24/1989. sz. intézkedése 1989. május 22. „Az MSZMP helyi távbeszélő alközpontjairól csatlakozó távbeszélő mellékállomások használatának megszűntetése” tárgyában 103 MNL OL MOP M-KS-295-1 374. d. 6. ő. e. Forró Dezső: A budapesti parancsnok tájékoztatója a parancsnoki döntések végrehajtásáról 1989. június 23. 104 MNL OL MOP M-KS-295-1 369. d. 1. ő. e. Borbély Sándor levele az MSZMP Vas megyei vb. 1. titkárának, Takács Lászlónak 1989. május 30. 105 MNL OL MOP M-KS-295-1 369. d. 1. ő. e Komárom-Esztergom megyében is a megyén belül, a megyei pártszervekkel egyeztetve a területi parancsnoknak saját hatáskörében kellett megoldania a pártházak őrzését. (Borbély Sándor: A mopk. 02. sz. parancsa 1989. június 12.) 106 A Munkásőrség és a fennálló politikai rendszer viszonyához tartozott az is, hogy a nyár folyamán felvetődött, hogy a politikai pártokat az MSZMP vagyonából támogassák. Ennek kapcsán a Munkásőrségé is szóba került, így „megvizsgálták”, hogy hány épületet tudnának a politikai pártoknak biztosítani, de csupán a Budapest, I. kerület Tábor utca 2-4. számút akarták átadni. Ez nyilvánvalóan egy szűkkeblű gesztus volt, ami szintén a testület viszonyát mutatta a formálódó demokráciával szemben. (MNL OL MOP M-KS-295-1 369. d. 1. ő. e. Barta Gyula levele dr. Raft Miklósnak, az MT Hivatal elnökének. Épület felajánlás tárgyában. 1989. július 31.)
