Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
1417 „nagyon előremutatónak vallotta”, de hangsúlyozta azt is, hogy nem zárkóznak el a további megállapodások elől. Erre válaszul Antall József azt mondta, hogy a tárgyalásokhoz csatolva fogják közölni a kérdésben az álláspontjukat. Ugyanakkor kiemelte, hogy a Munkásőrség feloszlatásához a későbbiekben is ragaszkodnak majd.91 Az NKA tárgyalások lezárásaképpen került sor szeptember 18-án a plenáris ülésre, ekkor zárták le a június 13-a óta kötött megállapodásokat.92 Az ülésen, élő TV-s közvetítésben Tölgyessy Péter az SZDSZ nevében bejelentette, hogy nem vétózzák meg, de nem is írják alá a megállapodásokat, ugyanakkor a következő négy kérdésben népszavazás kiírását fogják kezdeményezni: az államfő megválasztásának módja, a pártszervek kitiltása a munkahelyekről, az MSZMP vagyonával való elszámolás, és a Munkásőrség feloszlatása.93 Mindezt azzal indokolta, hogy nem látja biztosítottnak a békés átmenetet, mivel több olyan kérdésben nem született döntés, amely ezt garantálta volna. A Munkásőrség feloszlatása is ide tartozott. Ehhez hasonlóan Kövér László a FIDESZ nevében szintén bejelentette, hogy csatlakoznak az SZDSZ kezdeményezéséhez. Majd vita bontakozott ki az ülésen, végül aláírták a megállapodásokat az említett két párt kivételével. Leszögezték, hogy több kérdésben folytatják a munkát, a Munkásőrséggel kapcsolatban a következő szöveg került be: „... a munkásőrség átalakításával kapcsolatos kérdések (az Ellenzéki Kerekasztal javaslatai a munkásőrség visszafejlesztésére)”. Tehát nem írták bele a megszüntetést, bár az EKA álláspontja egyértelműen ez volt! Később az MSZDP FKGP és a Liga is csatlakozott a népszavazási kezdeményezéshez.94 91 A rendszerváltás forgatókönyve IV k. 467-491. 92 SZDSZ és a FIDESZ előtte az EKA ülésen bejelentette, hogy nem írják alá, záradék írását kértek azzal kapcsolatban, hogy a meg nem beszélt kérdések újratárgyalhatóak, leginkább az elnökválasztás módja nem tetszett nekik. Közölték, hogy az NKA tárgyalás előtt az ő álláspontjukat ne hozzák nyilvánosságra, különben mindent megvétóznak. Az MDF egy megnyirbált hatáskörű elnöktől nem félt. (Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 453-456.) 93 Az aggodalom érthető volt, hiszen 89 januárjában Csehszlovákiában felléptek a milicisták a tüntetők ellen. A novemberi tárgyalásokon így a Lidová Milícia felszámolása is a pontok között szerepelt. Az NDK-ban még októberben is a rendőrséggel, a karhatalommal és az Ifjú Gárdával együtt avatkoztak be a tüntetésekbe. Günther Lutz az egyik lipcsei század parancsnoka arról beszélt, hogy fegyverrel is véget vetnek az ellenforradalomnak. Honeckert csak 17-én sikerült félreállitani, decemberben már megnyitották a határt. (HVG. 1989 október 21., Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 500-503.) 94 Németh Miklós a Munkásőrséggel kapcsolatos NKA tárgyalásokra így emlékezett vissza: „Addigra már a Munkásőrség koncepciója, hogy megszűntetjük, nekünk világos. És Pozsgay, ezt valószínű, ezt bejelentette, én nem beszéltem erről soha. Valószínű, hogy ott a kerekasztal tárgyaláson bejelentette. Antall-lal meg Kis Jánossal stb. pár szót többször találkoztunk, én ezeket elmondtam nekik, hogy a Munkásőrség nem lesz. ” Ez érthetővé teszi, hogy az MDF később miért nem vett részt a népszavazásban. Viszont azt is látható a későbbiekben, hogy még októberben is a Munkásőrség „átalakítására” játszottak többen. (A szerző interjúja Németh Miklóssal, 2014. augusztus 13. A rendszerváltás forgatókönyve TV k. 492-520.) A Munkásőrséggel és az elnökválasztással kapcsolatban a következő aggodalmak voltak. Az új alkotmány sok katonai kérdést kivett a Parlament kezéből, ezek a köztársasági elnökhöz kerültek. Ráadásul a honvédség vezetése a HM-től a vezérkarhoz került, ennek a vezetője nagy valószínűséggel sokáig olyan ember lett volna, aki Moszkvában végzett és hű MSZMP tag volt. (Beszélő 1989. október 23., Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 453^458.) Az MSZMP egy korai elnökválasztásnál elvileg azt is megtehette volna, hogy utána a Parlamenttel módosíttatja az alkotmányt, amit az NKA tárgyalásokon elfogadtak, és erős jogkört ad a már megválasztott elnöknek. Láthattuk korábban az elnöki szocializmussal kapcsolatos terveket! A MUNKÁSŐRSÉG UTOLSÓ HÓNAPJAI
