Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
SZOVJET CSAPATKIVONÁS MAGYARORSZÁGRÓL 139 vasúti szerelvényen a technikai eszközöket kívánták a Szovjetunióba szállítani. A csapatok kivonulását május 15-én az aszódi vegyvédelmi zászlóalj kezdte és június végén a szolnoki légvédelmi ezred, illetve az általuk használt repülőterek légvédelmi egységei fejezték volna be. 1990-ben egy egység, a kecskeméti deszant-rohamzászlóalj kivonását tervezték.85 A részleges kivonás után Magyarországon maradt csapatok átcsoportosítását 1989. május 15. és szeptember 21. között tervezték végrehajtani 26 vasúti szerelvényen, illetve közúton éjszaka 22 és hajnali 6 óra között. Kárpáti Ferenc a tájékoztatás mellett a csapatkivonással összefüggésben néhány politikai jellegű kérdésben a magyar vezetés állásfoglalását is kérte. Sürgette olyan közös tervek kidolgozását, amelyek magában foglalták volna a csapatoknak a helyőrségekben történő búcsúztatását, a hazai és nemzetközi sajtónyilvánossággal kapcsolatos kérdéseket, esetleg diplomaták meghívását. Javasolta a kivonásra, illetve átcsoportosításra kerülő csapatok mozgásának biztosításával kapcsolatos tervek összeállítását, illetve szakbizottság kijelölését a hátrahagyott objektumok, technikai és más anyagi eszközök átvételére, őrzésének megszervezésére. Egyidejűleg indítványozta, hogy az objektumok további hasznosítására vonatkozó elképzelések kidolgozásába vonják be a helyi párt- és tanácsi vezetőket is.86 A csapatok távozása után a magyar-osztrák határ kb. 100 km-es szakaszán csak szovjet légvédelmi csapatok maradtak. Magyarország visszakapott 10 laktanyát — ezen belül Szombathely, Győr, Esztergom, Gödöllő, Kecskemét területén műemlék, illetve műemlék jellegű épületeket — amelynek értékét magyar részről mintegy 1 milliárd forintra becsülték. A csapatkivonás folytatásáról már Németh Miklós 1989. márciusi moszkvai tárgyalásai során elvi megállapodás született, ezt azonban — szovjet kérésre — a megbeszélésekről készített feljegyzésben nem rögzítették. Nem esik szó a Magyarországon található atomfegyverek kivonásáról sem, Németh Miklós viszont úgy emlékszik vissza e találkozóra, mint amelyen a Magyarországon található szovjet atomfegyverek eltávolításának kérdése is felmerült.87 A teljes csapatkivonásról szóló érdemi megbeszélésekre Nyers Rezső és Grósz Károly 1989. július 24-25-ei moszkvai látogatása alatt került sor. Nyers ekkor azt kérte szovjet tárgyalópartnerétől, hogy erősítsék meg a korábbi megállapodást és gondolják végig a szovjet csapatok további kivonásának kérdését, s egyúttal valamilyen formában hozzák is azt nyilvánosságra. Gorbacsov a javaslatokkal alapvetően egyetértett, de a nyilvánosságra hozatal kérdésében óvatosabb volt.88 Néhány hónappal később viszont a szovjet fél vette át a kezdeményezést: Georgij Sahnazarov, Gorbacsov külpolitikai főtanácsadója 1989 októberében 85 Hadtörténeti Intézet Levéltára (a továbbiakban HL) Magyar Néphadsereg 1980-89. 22.d./70. ő. e. 00808/1980. Jelentés a hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport részleges csökkentésének előkészítéséről, 1989. április 1. 86 Uo. 87 Oplatka András: Németh Miklós. „Mert ez az ország érdeke.” Helikon Kiadó, 2014. 220. 88 Gorbacsov tárgyalásai magyar vezetőkkel. I. m. 196-197.
