Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
A MUNKÁSŐRSÉG UTOLSÓ HÓNAPJAI 1413 Másnap, augusztus 24-én az NKA középszintű ülése előtti EKA tárgyalásokon is előkerült a Munkásőrség ügye. Jelentős fejlemény volt, hogy közben az I/l-es bizottságban azt az álláspontot jegyzőkönyvezték, hogy csak két fegyveres szerv az MN és a rendőrség lehessen, a többit ezek alá sorolják be. Tamás Gáspár Miklós fölvetette, hogy a Munkásőrséggel kapcsolatos a megállapodásokba vegyék bele azt is, hogy azok a többi paramilitáris szervezetre, így az MHSZ-re is vonatkoznak. Mindezt azzal indokolta, hogy a Munkásőrség elkezdte az átmentését ezekbe.70 Az ülésen egyébként heves vita bontakozott ki a Munkásőrséggel kapcsolatban, végül úgy szavaztak, hogy a feloszlatást fogják csak elfogadni.71 Az EKA ülés után délután került sor az első politikai bizottsági NKA tárgyalásra. Ez részben a sajtónyilvánosság előtt zajlott. Kezdetben a bizottságok munkáját ismertették, majd következett a vita. Az I/6-os bizottság munkáját és az álláspontokat mutatták be a jelenlévők. Azt a javaslatot, hogy a rendkívüli állapot bevezetésére egy parlamenti és NKA tagokból álló biztonsági tanácsot hozzanak létre, visszautalták a bizottsághoz. A Munkásőrséggel kapcsolatban Zétényi Zsolt előadására Pozsgay Imre reagált, ő egy kompromisszumos javaslat kidolgozását vetette fel a későbbiekben. Kósáné Kovács Magda a harmadik oldal részéről kijelentette, hogy mivel a testülettel kapcsolatban közöttük sincs egységes álláspont, így a másik két félre bízzák a megegyezést. A kilenc kérdésből négyet utaltak csak vissza.72 A tárgyalásokat másnap, augusztus 25-én folytatták, ekkor már a sajtó képviselőivel, mivel előző napon a nyilvánosságot is megszavazták. A 24-én hozott határozatokat az ülés elején a soros elnök, Kósáné Kovács Magda ismertette.73 A fentieknek megfelelően továbbra is az I/6-os bizottság foglalkozott a Munkásőrség kérdésével. Az augusztus 30-i ülésükön,74 napirend előtt újabb problémák vetődtek fel a testülettel kapcsolatban, az EKA a határon való alkalmazásukat ellenezte,75 a „bizalmi légkör elleni lépésnek” minősítette. Ezt az augusztus 19-i Páneurópai piknik során Ausztriába emigrált NDK-s menekültek miatt joggal kérhették számon. Azt is ellenezte az EKA, hogy az MSZMP a fegyveres szerveknél lévő pártszervek felszámolását nagyon el akarta húzni. A napirend során a honvédelmi miniszter válaszolt a korábban feltett kérdésekre.76 70 Ezzel kapcsolatos irat idáig nem került elő. 71 A rendszerváltás forgatókönyve III. k. 316-367. 72 A rendszerváltás forgatókönyve III. k. 368-417. 73 A rendszerváltás forgatókönyve III. k. 420. 74 Az ülésen Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter, és Keleti György ezredes, a HM Sajtóosztályának a vezetője volt jelen. 75 1989 nyarán a több munkásőr teljesített szolgálatot a határőröket segítve, ugyanis az NDK-s menekültek többen át akartak szökni. Júbusban 6 munkásőr kapott jutalmat a nyugati határon. (Germuska Pál: Odacsap a munkásököl? i. m. 439-482.) 76 Ezek a között a Munkásőrséggel kapcsolatban a következők szerepeltek. Milyen sorrendben történik a fegyveres erők mozgósítása, tüntetőkkel szemben milyen eszközök alkalmazhatók, kik a tagjai a HB-nak, (HT-nak nevezték), a Munkásőrség MN-be olvasztása milyen módon történik, mekkora létszáma feltöltött állapotban és anélkül, rendkívüli állapot idején mekkora létszámot jelent, milyen a fegyverzete, milyen tömegoszlatásra alkalmas eszközeik vannak, milyen az összetartás feltétele, milyen a politikai oktatás tematikája? A kérdésekre adott válaszok nem találhatóak a levéltári anyagokban sem. (A rendszerváltás forgatókönyve VI. k. 654-658.)
