Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
1414 KISS DÁVID Fontos megemlíteni ennek kapcsán, hogy olyan elképzelések is voltak a HM- ben, hogy nem szűntetnék meg a Munkásőrséget.77 Augusztus 30-án középszinten is szó esett a testületről, bár nem szerepelt a hivatalos napirendi pontok között, az alkotmánnyal kapcsolatban mégis előkerült. Pozsgay Imre a korábbi ígérteknek megfelelően beterjesztette javaslatát az átalakítással kapcsolatban. E szerint a testület betagozódott volna a hadseregbe, minden párt tagja beléphetett volna, és megváltoztatták volna a szimbólumrendszert. Az EKA a javaslat írásbeli beterjesztését kérte, de nemtetszésüknek az elmondottakkal kapcsolatban hangot adtak.78 A szeptember 6-i bizottsági ülésen az EKA továbbra is a Munkásőrség teljes felszámolásához ragaszkodott. Az MSZMP tájékoztatást adott a Munkásőrség határőrizeti tevékenységéről,79 és kijelentette, hogy ez irányú tevékenységét megszüntették.80 A harmadik oldal ismételten kompromisszumos megoldást javasolt, a felszámolást nem támogatta, új elemként az érvelésükben a haderő gyengülése is előkerült. Az EKA határozottan elutasított mindenféle átalakítást, ugyanakkor az MSZMP korábban ismertetett átmeneti időszakra vonatkozó javaslataival kapcsolatban kijelentették, hogy meg fogják tárgyalni. Ezt követően dr. Túrós András belügyminiszter-helyettes beszámolóját hallgatták meg, aki a Munkásőrséggel való együttműködésükről is tájékoztatta a jelenlévőket.81 77 A rendszerváltás forgatókönyve kerékasztal-tárgyalások 1989-ben, dokumentumok I-VIII. k. (Főszerk.: Bozóki András, szerk.: Elbert Márta, Magvető Kiadó Bp. 1999. IV k. 302-335. 78 A rendszerváltás forgatókönyve IV k. 24-25. 79 Németh Miklós visszaemlékezése szerint volt egy olyan elképzelés is, Horváth István belügyminiszteré, hogy a határőrségbe integrálták volna a testületet. 1989 előtt együttműködtek, ebben az esztendőben a következő volt a helyzet: „Hát még 89-ben is a határnyitás, a piknik után, amikor úgy döntünk, hogy egy picit elaltatjuk az NDK-sokat, mert most keménykedünk egy picit, erősítünk, szigorítunk a határőrizeten. Fogalmam nem volt, hogy amikor én rábólintottam erre a javaslatra, akkor ez azt is jelentette, hogy a határőrök munkásőr támogatást kaptak. Jóval későbbi évekbe hallom, hogy ki engedélyezte, hogy akkor újból a munkásőrök? Ebben az egy mondatban ez benne volt. Ezt politikailag döntöttük el, fölül legfolül, az én szobámban. És nyoma van, az Oplatka András gyönyörűen megtalálja a Gerd Vehres leveleit Berlinben, a könyvében meg is írja, hogy a Vehres, az akkori NDK-s budapesti nagykövet irkálja haza a jelentéseket megnyugtatóan, hogy most már a magyarok kooperálnak, együttműködnek, erősítik a határőrizetet és megnyugtató táviratokat, nem is egyet, hármat-négyet küld haza. Taktikailag ez pont arra ment, hogy elaltatni őket, mert most megy a nagy döntés előkészítve, most megyünk Gimlichbe, most megyünk Kohllal közölni a döntést. Sok szála-boga volt ennek, de hogy a Munkásőrség szerepet kapna, ez az én fejembe meg nem fordult, de el kell higgyem azoknak, akik nekem ezt elmondták és bizonyították, hogy ez, hogy szigorításba mentetek bele ott Pesten, ez alul azt jelentette, hagy mi a munkásőrökkel együtt mentünk. K, D.: Nem voltak ott problémák ekkor ezzel, hogy a munkásőröket is igénybe veszik a határőrizetbe? N. M,: Ez gyakorlat volt előtte is. Előtte kitakarítottuk őket, hogy ez nem a ti dolgotok. Mert hisz a kormány már azzal foglalkozik, hogy mi legyen a jövőtök, majd ekkor a piknik után egy rövid időre odakerülnek ismét a húsos fazékhoz, ők is azt hiszik, hogy akkor most megfordult megint a szél. Probléma azért nem volt, mert hosszú évtizedekig ez egy együttműködés volt a Munkásőrség meg a határőrség között. ” (A szerző interjúja Németh Miklóssal, 2014. augusztus 13.) 80 A soproni határőr kerületben 1989-ben júliusig 600-nál több határsértőt fogtak el, korábban évente 60-70 főt. A munkásőrök hétvégenként segítették a határőrök munkáját. (Munkásőr 1989. szeptember) 81 A rendszerváltás forgatókönyve VI. k. 659-667.
