Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
138 BARÁTH MAGDOLNA Amikor 1988. november 10-11-én A. Ny. Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja Budapesten tárgyalt, Grósz Károly előtte is szóba hozta a szovjet csapatok magyarországi tartózkodását. Igyekezett megnyugtatni a csapatok magyarországi állomásozása elleni politikai fellépések miatt aggódó szovjet vezetőket, de nem titkolta, hogy az idővel politikán kérdéssé válhat. Jakovlevtől ezzel kapcsolatban ugyanazt kérte, mint egy évvel korábban Sevardnadze külügyminisztertől: „ha tisztán katonai viszonylatban nem látják akadályát a csapatok jelenléte csökkentésének, ha lehetőséget látnak legalább saját erőik 20%-ának kivonására, akkor egy ilyen lépés, ha ezt megtennék, jól kihasználható politikai síkon”.81 1989 januárjában Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda, valamint a TV Híradó munkatársait arról, hogy konkréttá vált a Déli Hadseregcsoport egyes csapatai, fegyverzete és haditechnikája részleges kivonásának ütemterve.82 Az 1989. január 31-én tartott sajtótájékoztatón Matvej Burlakov vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka beszélt arról, hogy a szovjet kormány döntésének megfelelően 22 egységet (köztük egy páncéloshadosztályt, egy kiképző páncélosezredet, egy deszant-rohamzászlóaljt, egy vadászrepülő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóaljt, egy katonai iskolát) vonnak ki Magyarország területéről, aminek eredményeképpen a hadseregcsoport létszáma jóval több mint tízezer fővel csökken. A katonák távozása után a magyar állam tulajdonába kerül 11 helyőrségi objektum és számos laktanya, műemléképület. Burlakov ennek kapcsán külön is megemlítette, hogy mintegy 400 objektumot 38 millió rubeles (650 millió Ft) költséggel a Déli Hadseregcsoport épített; ennek átadási módját a szovjet és magyar hatóságok egyeztetik.83 Ugyanazon a napon a Honvédelmi Minisztériumban is sor került egy sajtótájékoztatóra, ahol Kárpáti Ferencnek olyan kérdésekre kellett volna választ adni, hogy mi lesz a sorsa a felszabaduló laktanyáknak, épületeknek, kinek a tulajdonában vannak ezek az objektumok, a hadsereg létszámának csökkenése hatással lesz-e a hadiipar termelésére.84 Kárpáti 1989. április 1-jei dátummal készítette el jelentését Németh Miklós és Grósz Károly részére a szovjet egységek részleges kivonásának előkészítéséről. A szovjet féltől kapott adatok szerint 11.300 főt, 470 harckocsit, 200 löveget és aknavetőt, valamint 2900 különböző típusú gépjárművet terveztek kivonni az ország területéről. A kivonás során 3000 családtag és 150 polgári alkalmazott is távozott volna. A csapatkivonás a magyar katonai vezetéssel egyeztetett tervek szerint 1989. április 25-én kezdődött volna, és a május 15-ig tartó első szakaszban 18 81 Alekszandr Jakovlev. Peresztrojka: 1985-1991. Nyeizdannoje, maloizvesztnoje, zabitoje. Red.: A. A. Jakovlev, Moszkva, Mezsdunarodnij Fond „Demokratyija”, 2008. 254-255. Magyarul közli: Sub Clausula 1989 I. m. 359. 82 Homor GySzovjet csapatkivonás... i. m. 39. 83 Ritecz Miklós: 1990 végéig több mint tízezer katona és 450 harckocsi távozik hazánkból. Népszabadság, 1990. február 1. 84 Homor Gy.: Szovjet csapatkivonás... i. m. 43.
