Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
SZOVJET CSAPATKIVONÁS MAGYARORSZÁGRÓL 137 főnök, szovjet részről Szergej F. Ahromejev, a Szovjetunió marsallja vezette. A tárgyalások menetét Kárpáti Ferenc részletesen ismerteti könyvében. A szovjet katonai vezetés a politikai vezetőknél lényegesen kisebb megértést mutatott a magyar probléma iránt; kijelentették, hogy semmi okot nem látnak arra, hogy a nagyjából kiegyensúlyozott hagyományos erőviszonyok mellett a magyar oldal egyoldalú csökkentésbe kezdjen, s ezzel megingassa az erőegyensúlyt. Ahromejev marsall annak figyelembe vételét is kérte, hogy a tervezett lépés az egész varsói szövetségi rendszerre negatívan hathat. Mindazonáltal a magyar felvetésre a marsall sem adott egyértelmű választ, partnerének arra tett ígéretet, hogy az általuk kidolgozott javaslatokat D. T. Jazov hadseregtábornok, honvédelmi miniszter jóváhagyása után az illetékes szovjet párt- és kormányszervek elé terjesztik.74 A két delegáció tárgyalásait követően sor került Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter és Jazov megbeszélésére is, de az álláspontok nem közeledtek, sőt Jazov ellentmondást nem tűrően a vállalt fejlesztési előirányzat betartását követelte a magyar féltől.75 A magyar hadsereg által az 1985-1990 közötti időszakra vállalt feladatok így még jelentős részben újabb támadó eszközök beszerzését irányozták elő, ám ez már ellentmondásban volt a VSZ 1987-ben elfogadott új doktrínája céljaival is.76 A magyar vezetés ezt kihasználva a katonai eszközök egy részének beszerzéséről kívánt lemondani, s ezt a kérdést 1988 júliusában és 1989 márciusában Grósz Károly Mihail Gorbacsovval folytatott megbeszélései alkalmával fel is vetette.77 Gorbacsov nem adott határozott választ a felvetésre, de ígéretet tett arra, hogy a katonai vezetőkkel tárgyalni fog a kérdésről.78 A csapatkivonás A magyar pártvezetés már 1988 augusztusában jelezte a szovjet vezetőknek, hogy szívesen játszana kezdeményező és koordináló szerepet a VSZ tagállamok fegyverzetcsökkentésében és arról igyekeztek meggyőzni partnereiket, hogy milyen pozitív politikai, gazdasági hatása lenne a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásának.79 Grósz Károly az MSZMP Központi Bizottságában 1988 szeptemberében hozta szóba először a kérdést. A KB 1988. szeptember 27-ei ülésén a „Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről” című napirendi pont keretében említette meg, hogy Gorbacsovval folytatott megbeszélésekor szó volt a szovjet csapatok kivonásának időpontjáról, a végrehajtás üteméről, gyakorlati lebonyolításáról. Véleménye szerint a szovjet vezető hajlott arra, hogy erre a nem túl távoli jövőben sor is kerüljön.80 74 Uo. 198-203. 75 Uo. 204. Kárpáti Ferenc feljegyzését Kádár János részére 1. Uo. 206. 76 Kárpáti F: Puskalövés nélkül... i. m. 197. 77 Gorbacsov tárgyalásai magyar vezetőkkel. Dokumentumok az egykori SZKP és MSZMP archívumaiból 1985-1991. Szerk.: Baráth Magdolna-Rainer M. János. 1956-os Intézet, Bp. 2000. 140- 141. és 186. 78 Kárpáti F: Puskalövés nélkül... i. m. 198. 79 Gorbacsov tárgyalásai magyar vezetőkkel, i. m. 209-210. Lásd még Békés Csaba: Magyar külpolitika a szovjet szövetségi rendszerben 1968-1989. In: Magyar külpolitika a 20. században. Szerk.: Gazdiig Ferenc - Kiss J. László. Zrínyi Kiadó, Bp., 2004. 133-172. 80 MNL OL M-KS 288. f. 4/242. ő. e.
