Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."
1386 PALASIK MÁRIA kosi Mátyásnak, ezek egy része a Rákosi Titkárság irataiban olvasható is. így fordult Rákosihoz többek között dr. Verebélyi Tiborné, egy neves sebész özvegye, Haraszty Miklósné, szintén egy orvos özvegye, valamint Baitz Oszkár volt vezérőrnagy.86 Verebélyinét betegségére való tekintettel a bizottság azonnal mentesítette, ő azonban Rákosihoz fordult, hogy két unokáját, Andorka Rudolf gyári munkást, egyetemi hallgatót és Andorka Nadiné tisztviselőt is mentesítsék. A 79 éves Harasztyné 60 éves súlyosan fogyatékos, mozgássérült leányát gondozta, mindkettejük számára kérte a mentességet. Baitz Oszkár még 1945 után is katonai attaséként működött, igazolták, nyugdíjba vonult, majd a Műegyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett és mérnökként az OTP-nél helyezkedett el. Mind a saját, mind felesége kitelepítés alóli mentesítését kérte. Rákosi a három esetet számára összefoglaló iratra feljegyezte: „A 3 eset, úgy látszik, revízióra szorul. V 29.” Ennek ellenére június 5-én Házi Árpád aláírásával a Rákosi Titkárságnak küldött irat arról tájékoztatta a főtitkárt, hogy csupán Harasztyné és beteg lánya esetében „kegyelmez” a bizottság, a többi esetben a kitiltást továbbra indokoltnak tartja.87 Meg kell említeni, hogy a bajban működött a társadalmi szolidaritás. Gyakran egy lakóközösség vagy egy munkahelyi kollektíva, máskor neves írók, művészek, tudósok, sőt politikusok ragadtak tollat, hogy segítsék a bajbajutottakat. Déri Sári színésznő érdekében tíz művész — Somlay Artúr, Gobbi Hilda, Rátkai Márton, Mészáros Ági, Tőkés Anna, Ladányi Ferenc, Gáspár Margit, Dayka Margit, Várkonyi Zoltán, Egri István — fordult a belügyminiszterhez, hiába.88 A közéleti ismertséggel nem rendelkező dr. Térfy Béla ügyvéd, az Igazságügy-minisztérium nyugalmazott osztályfőnöke mellett is számos ismert ember emelt szót: dr. Füst Milán író, a Kiváló művész dr. Palló Imre, dr. Kerpel- Fronius Ödön egyetemi tanár, a pécsi Gyermekklinika igazgatója, Szörényi Éva színésznő, dr. Schimanek Emil gépészmérnök, műegyetemi professzor, dr. Szladits Károly jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja, Oláh Gusztáv kiváló művész, az Operaház főrendezője, Nizsalovszky Endre, nemzetközi hírű jogtudós, az MTA tagja - kivétel nélkül mindannyian Kossuth-díjasok.89 Füst Milán a következő mondattal fejezte be a mentesség megadását támogató sorait: „E nyilatkozatot szívem kívánságára adtam ki”,90 de a Térfy családon ez sem segített. A ki-86 Baitz Oszkárról lásd Szakály Sándor: A 2. vkf. Osztály. Magyar Napló-VERITAS, Bp. 2015. 119-120. 87 MNL OL M-KS 276. f. 65/183. ő. e. 17-27. Baitz Oszkár, amikor kézhez kapta a kitelepítési véghatározatot 1951. május 21-én, sok társához hasonlóan azonnal megírta a kérelmét. Azzal érvelt, hogy 1942-ben önként hagyta ott a katonai pályát, 1950. december 22-én szerezte meg gépészmérnöki oklevelét, amellyel az OTP építési kölcsön osztálya műszaki csoportjában mint ellenőrző mérnök helyezkedett el. 1951. május 22-én hajnalban, amikor negyed négykor megjelent a belügyes kilakoltató csapat, Baitz azzal kért türelmet, hogy felöltözik és ajtót nyit. Hosszabb idő eltelte és többszöri csengetés után a hatóság emberei az ajtót feltörték, és azt látták, hogy Baitz és felesége öngyilkosságot követtek el, megmérgezték magukat. A kitelepítők mentőt hívtak, szerencsére a kórházban meg tudták menteni az életüket, de a kitelepítés alól sem ekkor, sem később nem kaptak mentességet. ÁBTL 2.5.6. 3369/1951. 88 ÁBTL 3.1.5. 0-9975/28. 43^14. Közülük öten Kossuth-díjjal, ketten érdemes művész díjjal kitüntetettek voltak. Lásd még Széchenyi K.: Megbélyegzettek i. m. 149. 89 ÁBTL 3.1.5. 0-9975/13. 45., 53., 57-58., 79. 90 Uo. 53.
