Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."
A BUDAPESTI KITELEPÍTÉSEK POLITIKAI HÁTTERE ... 1951-1953 1387 telepítettek érdekében megszólalt Szekfű Gyula, Kodály Zoltán, Bajor Gizi, Háy Gyula. A politikusok közül Jánosi Ferenc népművelési miniszter-helyettes91 volt az egyik, aki a legtöbb esetben sikeresen fordult patronáltjai megmentéséért a mentességet adó bizottsághoz. Neki köszönheti mentesítését többek között Márkus László, a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, Gertler Adolfné, valamikori fonalnagykereskedő, Gertler Viktor filmrendező édesanyja, vagy Pieber Elekné, a nélkülözhetetlen kottarajzoló. Több fiatal sportolót sikerült megmentenie Sebes Gusztávnak, a magyar labdarúgó válogatott csapatkapitányának is. Vas Zoltánnak, az Országos Tervhivatal elnökének 18 család esetében sikerült a mentességet megszerezni. Erdei Ferenc földművelési miniszternek is többen köszönhetik a megmenekülésüket, köztük Honthy Hanna férje, Rácz László, egykori autónagykereskedő.92 Visszatérve a kitelepítésekért felelős bizottság tevékenységéhez, a bizottság az esetek nagy többségében, vagyis a kérelem elutasításakor az irat fedőlapján egy hatalmas pecséttel nagybetűs NEM-et nyomott, és többnyire mind a négy bizottsági tagnak a szignója olvasható az iraton. Nem csupán a mentesítési kérelmeket, hanem minden egyéb, a kitelepítettek problémáival kapcsolatos ügyet is ez a bizottság bírált el, legtöbbször ez áttelepülési kérelmet vagy valamilyen szakorvosi kezelés igénylését jelentette. E bizottság mandátumát fenntartották 1951. július 18. után is, azonban ekkortól a hasonló jellegű kérelmeket gyakorlatilag Cziráki Ferenc rendőr százados írta alá közel egy éven keresztül; nagyon ritkán jelent meg egy-egy másik név az aláírók között. Ekkortól már a bizottság tagjai nem vettek kézbe minden mentesítési kérelmet, csupán abban az esetben, ha Cziráki és munkatársai olyan adatokat, információkat találtak, amelyek szerintük indokolatlanná tették a kitelepítést. Ilyen esetben öt példányban elkészítették a lehetséges indokokról az iratot, és ezt elküldték a bizottság négy tagjának, akik külön-külön véleményezték az indokok listáját, majd az ötödik példányt a bizottság javaslatával elküldték a belügyminiszter-helyettesnek, akinek véleményét utasításnak kellett tekinti és Czirákinak aszerint kellett eljárnia.93 Cziráki beszámolt arról, hogy az AVH többször fordult a mentesítő bizottsághoz azzal a kéréssel, hogy XY-t mentesítsék vagy átköltözéséhez járuljanak hozzá. A dolog pikantériája, hogy a kérelmeket a mentesítési bizottság ÁVH-tól 91 Jánosi Ferenc (1916-1968) tanár, református lelkész. 1943-ban tábori lelkészként a keleti fronton fogságba esett. 1945 után a Honvédelmi Minisztérium kulturális nevelő osztályának vezetője 1948-ig, majd 1951-ig a HM politikai csoportfőnökség helyettese, 1851 és 1954 között a népművelési miniszter helyettese, valószínűleg ez tette lehetővé, hogy sok művészt megmenthesen a kitelepítéstől. 1953 után a Nagy Imre körüli pártellenzék tagja - 1946-tól Nagy Imre veje. 92 ÁBTL 4.1. A-287. Zárójelentés a nemkívánatos elemek Budapestről történt kitelepítéséről. (1951. V 21.-1951. VII. 18.), 1951. augusztus 11. 93 MNL OL XIX-B-l-j 40. doboz. 00273/1952. A kitelepítési ügyek intézése. Cziráki Ferenc rendőr százados összefoglalója, 1952. július 9. Az iratban Cziráki a belügyminiszter-helyettesnek történő felterjesztésről tesz említést, az iratokban ritkán, de valóban előfordult, hogy a mentesítéseket Pőcze Tibornak, a belügyminiszter közrendészeti helyettesének terjesztették fel; többnyire magának a miniszternek küldték el a kérdőjeles eseteket - bár erre sem volt gyakran példa. Pőcze életrajzát lásd Fekete Edit: Pőcze Tibor. In: Trójai faló a Belügyminisztériumban i. m. 379-380.
